Lovász László Abel-díjas matematikus: “A matematikában nincsenek meg a való világ nehézségei és problémái”

A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díj a norvég kormány finanszírozásában valósul meg, és 7,5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.

A rangos Abel-díj idén két matematikusé

Lovász László, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke az izraeli Avi Wigdersonnal, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársával közösen kapta a Norvég Tudományos Akadémia 2021-es Abel-díját.

A Norvég Tudományos Akadémia elnöke, Hans Petter Graver szerdán jelentette be Oslóban, hogy a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett elismerést két matematikus kapja idén.

Abel-Dij Lovasz Laszlo Matematika
Az Abel-díj 2021-ben Lovász László matematikust is illeti / Fotó: The Royal House of Norway

A díj az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén elért meghatározó jelentőségű munkásságukért jár, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.

A matematika világában szépséget és harmóniát találok, itt nincsenek meg a való világ nehézségei és problémái. Hosszú éveken át voltam az MTA elnöke, ezalatt sok nehéz periódus volt, de közben tanítottam is. Emlékszem, hogy amikor beléptem a tanterembe és becsuktam magam mögött az ajtót, már egy másik, megnyugtató és kellemes világban éreztem magam. Az akkori hétvégenkénti kutatásaim is egyfajta nyugalmat adtak a mindennapok bonyolult bürokratikus és politikai problémái után

– fogalmazott Lovász László matematikus.

Avi Wigderson és Lovász László évtizedek óta ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. Bár mindketten többnyire más tudósokkal együttműködve is dolgoznak, fontosnak tartják az önálló gondolkodás idejét, az elvonultan élő tudós képe ezért szerintük sem mítosz.

Minden matematikusnak szüksége van arra, hogy egyedül gondolkodjon, hogy a saját gondolataiban, a saját fejében lehessen. Fiatal koromban akkor támadtak a legjobb ötleteim, amikor egy zsúfolt buszon álltam és senki sem szólt hozzám. Ugyanakkor szeretek együtt dolgozni emberekkel

– fejtette ki Lovász.

Ugyanígy van ezzel Avi Wigderson is, aki bár szívesen dolgozik egyedül, ha valami jó ötlete támad, “azonnal rohan, hogy elmondja valakinek”. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni tudományterületük népszerűsítése és befogadhatóvá tétele érdekében, Lovász László kiemelte: nagy szükség lenne a matematika olyan formában való bemutatására, amely nem ijesztő. Jó terület erre a számítógép-tudomány, mert az emberek ismerik a komputer fogalmát. Fontos emellett, hogy a hallgatósághoz kell igazítani a matematika ismertetésének mikéntjét is.

A matematikusok új nemzedéke

Wigderson szerint problémát jelent, hogy sokan utálják a matematikát, legalábbis a vele való beszélgetést is gyakran indítják ezzel a mondattal. A tudós szerint ott kezdődik a nehézség, hogy az embereket 6-7 éves korukban már elijesztik a matematikától, holott játékokkal, rejtvényekkel, izgalmas dolgokkal kellene kezdeni az alapokkal való ismerkedést. Mentoráltjaiknak is elsősorban a matematika szeretetét igyekeznek átadni és szélesíteni a perspektívájukat.

Állandóan tanulok a fiatalabbaktól, akik friss ötletekkel, elméletekkel árasztanak el. Csodálatos ilyen inspiráló környezetben dolgozni. A kutatók élete fantasztikus élet: nem mindenkinek való, de fantasztikus

– mondta az izraeli származású, az Egyesült Államokban élő Wigderson.

A Norvég Tudományos Akadémia méltatása szerint a hetvenes években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapját képezi, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják.

Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából

méltatta a tudósok munkáját a díj nyerteseinek kihirdetésekor a Norvég Tudományos Akadémia.

Lovasz Laszlo Ari Widgerson Abel Dij 2021 Matematika
Lovász László és Avi Wigderson / Fotó: Laszlo Mudra / Cliff Moore

A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász László széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL algoritmus. Azok a jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL algoritmuson alapulnak.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Wigderson munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát, valamint jelentős mértékben hozzájárult az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséhez és mélyebb kidolgozásához. Az Abel-díj elnyeréséig vezető kutatásai a bonyolultságelmélet minden jelentősebb, megoldatlan problémáját felölelték, vagyis központi szerepet játszott a matematika ezen területének fejlődésében.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból