Pozitív minták a folyosói büféből
A fémzsúrkocsi halk nyikorgással gördült be az oszlopok közé, rajta tucatnyi kistányérral és két hatalmas porcelántállal.
– Ilonka néni, álljon meg egy pillanatra! – lépett a kocsi elé Kocsis Máté szinte diadalmas arccal. – Milyen sütemények ezek pontosan?
– Hát a szokásos, aranyoskám – törölte meg a kötényét a büfésnő. – Van a meggyes pite a kormánypártiaknak, mert a múltkor reklamáltak, hogy a vaníliás túl brüsszeli, meg hoztam konyakmeggyes bonbont és rumos golyót, mert az a déli vitáknál mindig gyorsan fogy a fideszes asztaloknál.
– Rumos golyó? – kapta fel a fejét Magyar Péter. – Máté, ti ipari mennyiségű rumos golyóval készültetek a napirend előtti felszólalásokra?
– Ne terelj, Péter! – csattant fel Kocsis. – A rumos golyó hungarikum jellegű parlamenti hagyomány, 1994 óta minden kormány idején stabil büfététel. A kérdés az, hogy mi van a ti teátokban.
– Borsmenta és citromfű, semmi más – mondta Magyar Péter büszkén.
– Biztos úr, tegye rá a cseppentőt a teáskannára – utasította a biztost Kocsis.
Az orvosi biztos egy pipettával mintát vett a papírpohárból, rácseppentette a tesztcsíkra, majd hosszas várakozás után felnézett.
– Nos? – kérdezte egyszerre a két politikus.
– Jelentem, a tea nem tartalmaz alkoholt – közölte a biztos megkönnyebbülten, de a homlokát ráncolta. – Viszont a reagens elszíneződött. A citromfűkivonat valamilyen oknál fogva amfetamin-pozitív fals reakciót generál a harmadik zónában.
Magyar Péter megrázta a fejét, és a homlokához kapott, miközben Ilonka néni gyanakvóan nézegette az asztalon sorakozó műanyag pipettákat.
– Ezt nem hiszem el. A fél Tisza-frakció ezt a teát issza reggel óta, hogy nyugodtan bírja a költségvetési vitát – suttogta Magyar Péter, miközben az orvosi biztos már a telefonját tárcsázta, mert a bejárat felől megérkezett a Fidesz egész gazdasági kabinetje, kezükben egy-egy papírtasaknyi gyanús bonbonnal.
