A változás egyik legerősebb szimbóluma az állami televízió képernyőjén jelent meg. Az M1 adását fekete kép szakította félbe, rajta a felirattal: „A közmédia nem hazudhat. Elnézést kérünk, hogy ilyen sokáig ezt tettük.” Ezután az M1 és a Kossuth Rádió hírműsorait felfüggesztették, amíg átszervezik a szerkesztőségeket és új működési szabályokat dolgoznak ki. Látványos gesztus volt, de a Financial Times riportja szerint csak a nyitókép.
A Tisza Párt áprilisi választási győzelme nem egyszerű kormányváltást hozott. A kétharmados parlamenti többség lehetőséget adott az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint az Orbán-korszakban kinevezett vezetők eltávolítására. Ungváry Krisztián történész ezért „alkotmányos forradalomnak” nevezte a folyamatot. A megfogalmazás egyszerre utal a változások mélységére és sebességére – de arra is, hogy a kormány nem pusztán igazgatja, hanem alapjaiban írja át az államot.
Magyar Péter kormánya egyszerre több fronton támadta meg az örökölt rendszert
A kabinet felszámolta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntette a Fideszhez kötődő alapítványok kiemelt helyzetét, korlátozta a miniszterelnöki ciklusok számát, és megkezdte Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását. A törvényhozás emellett tizenkét évben maximálta a parlamenti képviselők szolgálati idejét. Ezek a lépések egyenként is átrendeznék a politikai mezőt, együtt viszont azt jelzik, hogy Magyar Péter nem akar hosszú átmenetet. Az intézményi bontás következő szála pedig már közvetlenül a pénzhez vezet.
A kormány megerősítette az Integritás Hatóságot, létrehozza a vagyonvisszaszerzési hivatalt, Magyarország pedig csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A Financial Times által idézett Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között 19,3 milliárd eurónyi uniós közbeszerzés került Orbán Viktorhoz köthető üzleti körökhöz. Becslése alapján ebből 3,2–5,5 milliárd euró tűnhetett el korrupció révén. Az elszámoltatás társadalmi igényt szolgálhat ki, csakhogy a történetnek van egy veszélyesebb oldala is.
A kétharmad nemcsak lehetőség, hanem kísértés is
Hegedüs Dániel, a berlini European Policy Institute szakértője szerint Magyar Péter kétharmada történelmi esélyt teremt a demokratikus újrakezdésre. Ugyanakkor az Orbán-korszak éppen azokat a fékeket és ellensúlyokat gyengítette meg, amelyek most az új hatalmat korlátozhatnák. Emberi jogi szervezetek ezért különösen azokat az alkotmánymódosításokat bírálják, amelyek hivatalban lévő közjogi vezetők megbízatását idő előtt szüntetik meg. Vagyis a Tisza egy olyan eszközt használ, amelyből később maga sem feltétlenül akar majd hatalmi ellensúlyt építeni.
Kapcsolódó cikk
Ez a dilemma már a választások előtt is látható volt. A Contextus Török Gábor elemzését bemutató cikke azt vizsgálta, milyen alkotmányos konfliktust teremthet, ha Magyar Péter egyszerre akarja leváltani az Orbán-rendszer tisztségviselőit. A Financial Times riportja szerint ehhez most egy másik próbatétel társul: miközben a kormány az előző rendszer lebontására koncentrál, a magyar gazdaság problémái nem várnak.
Az államháztartási hiány a GDP 8,3 százalékára emelkedett, miközben Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiahordozóktól.
A Tisza támogatottsága egyelőre magas, és a választási győzelem után erős optimizmus alakult ki az országban. A mozgalmat azonban eddig leginkább az Orbán-rendszer elutasítása tartotta össze, nem pedig egy hosszú évek alatt összecsiszolt közös kormányzati program. Gerendai Károly, a Sziget alapítója szerint az igazi kérdés az, hogy egyetlen kabinet képes-e megfelelni a rendszerváltás hangulatában megszületett rendkívüli várakozásoknak. Az Orbán-rendszer lebontása gyors lehet – Magyar Péter kormányának valódi megmérettetése akkor kezdődik, amikor már nem az örökségről, hanem a saját eredményeiről kell számot adnia.