Magyar Péter nyíregyházi bejelentése – miszerint kétharmados győzelem esetén leváltaná a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, a bírósági vezetőket, a számvevőszék elnökét és az alkotmánybíróság tagjait is – olyan politikai és alkotmányjogi kérdéseket nyitott meg, amelyekre Török Gábor elemző szerint jelenleg csak kényes és vitatható válaszok léteznek.
A magyar alkotmányos berendezkedésben a független közjogi intézmények vezetőit szándékosan hosszú, a parlamenti ciklusokon átívelő mandátumokra választják – pontosan azért, hogy egy új kormánytöbbség ne tudja azonnal átrajzolni az intézményi térképet. Ez az elv a nyugati demokráciák egyik alapköve, amelynek célja a hatalommegosztás tartós biztosítása. Magyar Péter bejelentése ezt az egyensúlyt bolygatja meg, és Török Gábor szerint komoly alkotmányos kockázatokat hordoz magában.
Kapcsolódó cikk
Török Gábor a 21 Kutatóközpont felméréséről: A kampányeszközök már csak a meglévő szavazók megerősítésére alkalmasak
Török Gábor szerint ebben a kampányban már hiába várjuk a mindent eldöntő atomcsapást, mert a magyar választó csak a saját valóságát hajlandó észrevenni.
Arra, hogy egy hivatalban lévő közjogi vezető mandátuma lejárta előtt mégis távozzon, van magyar precedens: Bod Péter Ákos 1994-ben mondott le az MNB elnöki tisztségéről, Györgyi Kálmán pedig 2000-ben a legfőbb ügyészi posztról. Török szerint egy új kormánynak van mozgástere arra, hogy valakit rávegyen a távozásra – de mi történik akkor, ha az érintett ezt visszautasítja?
A Baka-modell, amit már egyszer bevethettek
Török Gábor felidézte Baka András esetét: a Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg, 2011-ben arra hivatkozva távolították el, hogy a bírósági csúcsszerv új nevet kapott az alkotmányban, és Kúriává alakult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később Baka Andrásnak adott igazat, a magyar állam százezer eurós kártérítést fizetett – de a politikai cél addigra teljesült. Ezt a megközelítést az elemző egyértelműen kifogásolhatónak minősítette, ugyanakkor rámutatott: kétharmados többséggel hasonló jogi és politikai manőverek ismét elképzelhetők lennének.
Kapcsolódó cikk
„Belső bizonytalanságot tapasztal a kormánypártnál” – Török Gábor szerint a Fidesz holdudvarában is egyre többen tartják esélyesebbnek a Tisza Pártot
Érdekes számítást tett közzé a politikai elemző.
A másik lehetséges forgatókönyv szerint Magyar Péter alkotmánymódosítással egyszerűen kimondhatná, hogy rendszerváltás történt, és minden korábban megválasztott közjogi vezető elveszíti hivatalát. Török szerint bármelyik út alkotmányellenes lenne – csakhogy ezt az alkotmánybíróság már nem tudná kimondani, hiszen az érintett testületet maga az intézkedés söpörné el, ráadásul az Alaptörvény jelenlegi szabályai szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenességét amúgy sem vizsgálhatják.
Magyar Péter taktikája kétharmad esetén Török Gábor szerint
Az elemző azt is megkérdezte: miért most hozakodott elő ezzel a témával Magyar Péter, amikor az nem illeszkedik szorosan a Tisza Párt „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, sőt akár a saját, jogállami normákra érzékeny szavazóit is elbizonytalaníthatja? Török több lehetséges magyarázatot is számba vett – napirendformálás, tábormobilizálás, elitellenes narratíva erősítése –, de végül csak egyet talált igazán racionálisnak.
Kapcsolódó cikk
Kiszivárgott a Fidesz terve? Török Gábor szerint brutális kampányhullám árasztja el az országot
A politikai elemző szerint ha az emberek az életüket féltik, azzal a kormánypárt szerezhet néhány százezer plusz szavazatot. Ez a fordításhoz nem biztos, hogy elég, de a tiszás kétharmad megakadályozásához elég lehet. Ezért a Fidesz az utolsó pillanatig küzdeni fog.
Ha a Fidesz ráharap erre a témára, és a közbeszéd arról kezd szólni, hogy Magyar Péter mire készül kétharmad esetén, az közvetve azt üzeni: a választás kimenetele már eldőlt, és csak az a kérdés, hogyan él majd a győzelmével a Tisza. Ez – Török szerint – valóban Magyar Péter érdeke lehet, hiszen a győzelem előzetesen megélt élménye mozgósít.
Török Gábor szerint Magyar Péter bejelentésének egyetlen igazán racionális magyarázata van: a győzelem tudatának előzetes erősítése a választók fejében – minden más magyarázat megéri-e az árát, az kérdéses.
Az elemző kíváncsian várja, hogyan reagál minderre a Fidesz: ha ugyanis kormányoldalon felerősítik ezt a vitát, azzal akaratlanul is azt sugallják, hogy ők maguk is a Tisza győzelmével számolnak. A választás előtti hetekben ez az üzenet akár visszaüthet – az alkotmányos vita így válhat a kampány egyik legkényesebb, mégis legtöbbet mondó epizódjává.
Kapcsolódó cikk
Hiába a zaj, nincs elmozdulás? Török Gábor lehűtötte a várakozásokat
A politológus szerint ezt érdemes figyelembe venniük azoknak, akik nagy fordulatokat várnak.
