Magyar Péter szombat reggeli bejegyzésében azt írta: „A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.” Meggyőződése szerint a 18 év alattiak túlnyomó része már kellően felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszóljon a közös ügyekbe. A Telex beszámolója alapján azonban még nem elkészült törvényjavaslatról, hanem az új alkotmányhoz kapcsolódó politikai kezdeményezésről van szó.
A miniszterelnök a választási korhatár kérdését a parlamentarizmus újjáéledéséről szóló bejegyzésébe illesztette. Felidézte, hogy az 1990-es évek elején iskola és edzés után nagymamájával nézte a parlamenti közvetítéseket. Magyar szerint Orbán Viktor 16 év alatt szándékosan kiüresítette az Országgyűlést, a Tisza-kormány viszont néhány hét alatt ismét a politikai élet központjává tette. A fiatalabb választók bevonása ebben az értelmezésben nem technikai módosítás, hanem a politikai részvétel kiszélesítésének jelképe.
Az új alkotmány után a választási rendszert is átírnák
Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese a héten arról beszélt, hogy az új alkotmány elfogadása a kormány egyik legfontosabb feladata lesz. A tervek szerint az alaptörvényt népszavazással is megerősíthetik, majd új választási törvényt fogadhatnak el. Melléthei-Barna másfél-két éves időtávot említett, vagyis a 16 éves választási korhatár nem azonnal, hanem egy hosszabb alkotmányozási és társadalmi egyeztetési folyamat végén jelenhetne meg a magyar jogrendben.
A részletszabályok egyelőre nem ismertek. Nem derült ki például, hogy a 16 éves korhatár valamennyi választásra – az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti voksolásra – vonatkozna-e, vagy először csak bizonyos választástípusoknál vezetnék be. Nyitott kérdés az is, milyen állampolgári és választási ismereteket biztosítanának az iskolákban, illetve járna-e a szavazati jog mellé más politikai jogosultság. A javaslat ugyanakkor Európában egyáltalán nem lenne előzmény nélküli.
Több európai országban már szavazhatnak a 16 évesek
Ausztria 2007-ben vitte le 16 évre a választási korhatárt az országos választásokon, Málta pedig 2018-ban követte ezt a példát. Az Európai Parlament összefoglalója szerint az európai parlamenti választásokon Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már 16 éves kortól lehet szavazni, Görögországban pedig 17 év a korhatár. A magyar változtatás tehát egy már működő európai modellhez közelítene, de országos választásokra alkalmazva komolyabb politikai következményekkel járna.
Kapcsolódó cikk
A támogatók szerint a 16–17 évesek közvetlenül érintettek az oktatásról, lakhatásról, környezetvédelemről és az ország jövőjéről szóló döntésekben, ezért indokolt lenne politikai beleszólást adni nekik. Az ellenzők várhatóan a politikai érettség, az iskolai befolyásolás és a családi környezet szerepét vetik majd fel. A Contextus a képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlátról szóló cikkében már bemutatta, hogy a Tisza nemcsak a választók, hanem a választható politikusok körét is újraszabná.
„Örülök, hogy a Tisza-kormány pár hét alatt feltámasztotta a parlamentáris hagyományokat” – írta Magyar Péter.
A 16 éves szavazati jog felvetése egyszerre lehet részvételi reform és politikai erőpróba. Megjelenhet mögötte az a feltételezés is, hogy a fiatalabb korosztály nyitottabb az új kormányra, de választói magatartásuk nem tekinthető automatikusan kiszámíthatónak. Magyar Péter most megnyitotta a vitát, a valódi döntést azonban az alkotmány szövege, a társadalmi egyeztetés és az esetleges népszavazás hozhatja meg. Ha a javaslat átmegy, a következő választás már egy új politikai nemzedék belépésével kezdődhet.