2. Érszűkület az ujjbegyekben: a vákuumhatás biológiai mechanizmusa
Amikor az ujjbegyek tartósan érintkeznek a vízzel, a bőr verejtékpórusaiba beáramló folyadék megváltoztatja a helyi elektrolit-egyensúlyt, ami jelzést küld az autonóm idegrendszernek. A válaszreakció során az idegek utasítást adnak az ujjbegyek bőre alatt húzódó hajszálereknek a gyors összehúzódásra, vagyis a vazokonstriktív folyamat beindulására.
Az apró verőerek szűkülése miatt a szövetekben hirtelen lecsökken a vérvolumen, ami térfogatvesztést idéz elő az ujjbegyek rugalmas párnáiban. Mivel a felszíni bőrréteg területe nem változik, az alatta keletkező térfogathiány és a visszahúzódó szövetek lefelé szippantják a bőrt, létrehozva a jellegzetes, bemélyedő barázdákat.
A folyamat meglepő módon nagyjából 40 Celsius-fokos meleg vízben zajlik le a leggyorsabban és legkifejezettebben, ahol a meleg hatására egyébként tágulniuk kellene az ereknek. Ez az ellentmondásos reakció igazolja, hogy a szervezet szándékosan csökkenti a folyadékszintet a végtagok hegyében, átmenetileg megváltoztatva az ujjbegy mechanikai szerkezetét. Mark Changizi evolúciós neurobiológus és kutatócsoportja 2011-ben észrevette, hogy a keletkező barázdák mintázata kísértetiesen emlékeztet egy jól ismert technológiai megoldásra.
