5. A genetikai kikapcsolás és a DKK2 fehérje szerepe
Biológiai szempontból meglepő tény, hogy az emberi test felületén négyzetcentiméterenként szinte ugyanannyi szőrtüsző található, mint a legközelebbi rokonaink, a csimpánzok testén. A különbség az, hogy az emberi szőrtüszők túlnyomó többsége úgynevezett piheszőröket termel, amelyek annyira vékonyak és rövidek, hogy a bőr szabad szemmel csupasznak látszik.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói genetikai vizsgálatok során azonosították azokat a jelátviteli utakat, amelyek a szőrnövekedést szabályozzák. Kiderült, hogy a Wnt nevű fehérje-jelút felelős a szőrtüszők aktív működéséért, míg a Dickkopf 2 (DKK2) nevű fehérje ennek a jelútnak a természetes gátlószere. Az emberi test legtöbb bőrterületén a DKK2 fehérje magas szintje akadályozza meg, hogy a szőrtüszők vastag, pigmentált szőrszálakat növesszenek.
Az ember tehát nem törölte ki a genomból a bunda növesztésének képességét, hanem szabályozási szinten elnyomta azt. Ez a finom genetikai finomhangolás tette lehetővé, hogy az evolúció rugalmasan alakítsa a test különböző területeinek szőrzetét anélkül, hogy a bőr alapvető szerkezetét teljesen át kellett volna építenie.
A szőrzet elhagyása és a hatékony izzadási rendszer kiépülése így az emberi evolúció egyik legdöntőbb mérföldköve lett. A csupasz bőr tette lehetővé a hosszan tartó fizikai aktivitást a forró környezetben, ami közvetve hozzájárult a bonyolult eszközhasználathoz, a nagyfokú mobilitáshoz és a modern ember szellemi felemelkedéséhez.
