A közvetett pénzügyi hatások szigorú szűrője
Az Alkotmánybíróság és a Kúria évtizedes joggyakorlata szerint nemcsak a közvetlenül adókról szóló kérdések tiltottak, hanem azok is, amelyek elkerülhetetlenül felborítanák a büdzsét. Ha egy népszavazási javaslat elfogadása a központi költségvetési törvény automatikus módosítását követelné meg az Országgyűléstől, a kezdeményezés elbukik a jogi kontrollon.
Ez a mechanizmus akadályozta meg például az álláskeresési járadék folyósítási idejének meghosszabbítását vagy a minimálnyugdíjak azonnali megemelését célzó civil indítványokat is. A testületek álláspontja szerint a képviselők felelőssége a bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, így egy külső, kényszerítő erejű pénzügyi teher elvonná a törvényhozás kizárólagos gazdálkodási autonómiáját.
A döntéshozók hangsúlyozzák, hogy a közvetlen demokrácia nem helyettesítheti a képviseleti rendszert, csupán kiegészítheti azt. Bár a lakosság többsége támogatná az állami juttatások bővítését, a fedezet megteremtésének felelősségét az Alaptörvény nem engedi áthárítani a szavazóközösségre anélkül, hogy a forráselvonás terheit is vállalni kellene. A költségvetési korlátokon túl azonban van egy másik sérthetetlen terület is: a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek és a katonai kérdések esetében az Alaptörvény még szigorúbb sorompót emelt.
