Nemzetközi kötelezettségek és a katonai védelem sérthetetlensége
A hazai jogrendszer szintén kizárja a népszavazást minden olyan kérdésben, amely nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint. Ez a garancia akadályozza meg, hogy egy referendum felülírja Magyarország európai uniós jogharmonizációs feladatait, kétoldalú gazdasági egyezményeit vagy a határokon átnyúló pénzügyi elköteleződéseit.
Hasonló védelem alatt állnak a védelmi és fegyveres erőkkel kapcsolatos döntések is. A honvédség külföldi vagy hazai bevetése, külföldi csapatok magyarországi állomásozása, valamint a NATO-szövetségből fakadó katonai kötelezettségek sem bocsáthatók szavazásra, mivel ezek rendkívüli helyzetben azonnali, operatív döntéshozatalt igényelnek.
A jogtudósok kiemelik, hogy a nemzetközi partnerekkel szemben vállalt szavatosság nem függhet az aktuális belpolitikai hangulattól. Az Alaptörvény ezért védi a külpolitikai stabilitást attól, hogy egy kötelező érvényű szavazás nemzetközi jogsértésbe vagy diplomáciai elszigetelődésbe sodorja az országot. A szigorú tiltólista ellenére a rendszerváltás után volt egyetlen kivétel: a 2008-as szociális népszavazás során az Alkotmánybíróság mégis utat nyitott a milliárdos költségvetési következményekkel járó kérdéseknek.
