Tizenöt év mérlegeiben 12,8 százalékos közös profitmarzs rajzolódott ki
A Válasz Online konszolidált vállalati beszámolókat összesítő számítását a Forbes ismertette. Az elemzés Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Balázs Attila és Paár Attila érdekeltségeit vizsgálta. A közös, 12,8 százalékos profitrátával szemben az összehasonlításba bevont, politikailag kevésbé kötődő, hasonló profilú cégek jellemzően 2–5 százalékot értek el.
A számok hosszabb folyamatba illeszkednek: egy 2022-es G7-elemzés kilenc év adatai alapján még 117 milliárd forinttal becsülte az iparági átlag feletti profitot a legerősebben kormányközeli vállalatoknál. A NER működésének más területét vizsgálta a titkos megfigyelések számáról készült korábbi Contextus-összesítés; a két ügy közös pontja az, hogy több kormányzati ciklus adataiból próbál intézményi mintázatot kirajzolni.
A mostani összesítésben Mészáros érdekeltségei állnak az élen: 3289,9 milliárd forintos bevételhez 579,7 milliárdos profit és 17,6 százalékos ráta társult. Paár cégeinél 13,4, Szíjjénél 11,6, Balázsénál 10,5, Garancsiénál 8,5 százalékot számoltak. A Forbes oldalán egy másik, Szíjjhez kötődő ügy ajánlója a Gidrán-program „jövőjét építik” fordulatot használja; ez nem része a mostani becslés bizonyításának. A közölt anyag vállalati reakciókat sem ismertet.
A verseny látszik, az indulási feltételek kevésbé
A Glengarry Glen Ross irodai jelenetében Blake versenyt hirdet az ingatlanügynökök között: az első jutalmat kap, a sereghajtó elveszítheti az állását. A teljesítményt azonban nem azonos rajtvonalról mérik. A legértékesebb ügyféladatokat csak a sikeresnek minősített ügynökök érhetik el, a többiek gyengébb listákkal dolgoznak, majd az így keletkező eredmény alapján ítélik meg őket.
Ez a működésmód azért használható a mostani adatok értelmezésére, mert elválasztja a formális versenyt a verseny tényleges feltételeitől. Egy közbeszerzésben több ajánlat és szabályos eljárás is létezhet, miközben a hozzáférés, a projektméret, a korábbi referenciák vagy a versenytársak száma jelentősen befolyásolhatja az elérhető árat és profitot. A kiugró nyereséghányad ezért indokolhat további vizsgálatot, de önmagában nem azonosít konkrét szabálytalanságot.
A rendkívüli profitmarzs további vizsgálatot indokolhat, de egyetlen konkrét közbeszerzés szabálytalanságát sem igazolja önmagában.
A Forbes által ismertetett becslés úgy jutott a 900–1000 milliárdos tartományhoz, hogy az átlagos piaci profitabilitást meghaladó nyereséget vetette össze a vizsgált csoportok eredményével. Szemléltetésként ez körülbelül öt, egyenként 190,5 milliárd forintos korabeli szerződéses keretű Puskás Arénának felel meg. A számítás azonban nem hatósági határozat, és nem bizonyítja, hogy minden többletforint túlárazásból keletkezett.
Kapcsolódó cikk
A filmben ismert, ki osztja a jobb lehetőségeket; a magyar építőipari adatsor ezt a döntési láncot nem tárja fel. A nyitott kérdés ezért az, hogy az eltérő profitmarzsokból mennyit magyaráz a vállalatok mérete, hatékonysága és projektösszetétele, illetve mennyit a korlátozott verseny. Ehhez tenderenkénti ajánlati adatokra, költség-összehasonlításokra és az érintett cégek érdemi válaszaira volna szükség.