4. Vannak cégek, amelyeket a törvény alapján kötelező lesz megvizsgálni
A hivatal első munkanapján Unger Anna már arra kérte a NAV-ot, hogy állítsák össze azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek bevételének kiemelkedően nagy része állami vagy más közpénzes forrásokból származik. Ez nem pusztán politikai döntés: a törvény konkrét kockázati küszöböt állapít meg.
Ha egy vállalkozás és kapcsolt cégei az előző öt lezárt üzleti év bármelyikében nettó árbevételük legalább 75 százalékát közbeszerzésekből, koncessziókból, állami támogatásokból, uniós forrásokból vagy más meghatározott közpénzes bevételből szerezték, azt a törvény kiemelt kockázatként kezeli. Ilyen esetben az NVVH számára a közvagyonvédelmi vizsgálat nem pusztán lehetőség: a jogszabály szerint le kell folytatnia.
A Tisza már a hivatal felállítása előtt egyértelművé tette, hogy az elmúlt húsz év nagy közpénzes vagyonmozgásait akarja vizsgálni. Magyar Péter korábban külön megemlítette Lázár Jánost és Mészáros Lőrincet is mint olyan szereplőket, akik szerinte az NVVH „ügyfelei” lehetnek, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy büntetőjogi felelősségről végül nem a politika, hanem az igazságszolgáltatás dönthet.
