Szombaton egy 24 éves részeg férfi kötött el egy Cessna 172-es kisrepülőt a kalocsai repülőtérről, majd a géppel rögtön a Paksi Atomerőmű körüli szigorúan védett, tiltott légtér felé vett az irányt. A radaron észlelt behatolás miatt a honvédség azonnal riasztotta a kecskeméti repülőbázis készenléti Gripenjeit. A légi ámokfutás végül a Tolna vármegyei Gerjen közelében, egy napraforgótáblában ért véget, ahol a gép kényszerleszállást hajtott végre és összetört – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A Szekszárdi Járásbíróság hétfőn egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását, de az ügy pénzügyi és biztonsági hullámai csak most gyűrűznek tovább. A kisgép eltérítése nemcsak a földön hagyott rombolás miatt kerül sokba, hanem a honvédség gyors reagálása miatt is, amely percek alatt milliós tételt emésztett fel az államkasszából.

Milliókba kerül a Gripenek riasztása a Paksi Atomerőmű felett

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense rámutatott, hogy a vadászgépek levegőbe emelkedése rendkívül drága művelet. „Egy vadászgép egyetlen repült órája több millió forintba kerül. Alapvetően nagyon költséges az üzemanyag is, de valójában a nagyobb része az amortizációs költség. Egy ilyen készültségi felszállás igen költséges, a paksi célpont miatt sietni kellett, biztos ment az utánégetés, ami extra kopást jelent” – részletezte a szakember az elfogás hátterét.

A honvédségi számlához társul magának a Cessna 172 Skyhawk kisrepülőnek a kára is. A napraforgótáblába csapódott gép értéke az évjárattól és a felszereltségtől függően 35 és 150 millió forint között mozog, a konkrét jármű értékét előzetesen mintegy 65 millió forintra becsülték. Ehhez képest szinte eltörpül az a járulékos kár, amelyet a férfi a kényszerleszállás után okozott, amikor az útszélén egy neki segíteni akaró autós kocsiját próbálta meg elvenni.

A kibillentéstől a lelövésig: a protokoll részletei

Az incidens rávilágított a magyar légtérvédelem szigorú eljárásrendjére is. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy egy nem azonosított, stratégiai létesítményt megközelítő légi járművel szemben fokozatos, de határozott lépéseket tesznek a katonai pilóták. „A protokoll szerint először felszólítják leszállásra. Ha erre nem válaszol, különböző manővereket tesznek, közel repülnek hozzá. Mivel kisgép, megtehetik, hogy fölé szállnak és »kibillentik« az egyensúlyából. Ezzel kényszeristik, hogy leszálljon” – magyarázta a szakértő.

A biztonságpolitikai szakember ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a helyzet könnyen végzetes fordulatot is vehetett volna, ha a gép nem csapódik a földbe. „Néhány évvel ezelőtt a NATO bevezetett egy olyan szabályt, hogy végső soron ilyen esetben le lehet lőni azt a légi járművet, ami behatol egy ország légterébe fenyegetően és valamilyen fontos létesítményt vagy emberi életet veszélyeztet.” A 24 éves férfi ellen jármű önkényes elvétele és rablás kísérlete miatt indult büntetőeljárás, a bírósági szakaszig az egyhónapos letartóztatását tölti.