Reggeli alkoholos italokkal védekeztek a pestisjárvány ellen a 17. században

A koronavírus-járvány során annak ellenére, hogy a vendéglátóhelyek bezártak, jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás. Így történt ez a pestisjárvány idején is. Az emberek otthon, bezárkózva többet ittak, mint a kocsmákban.

Nagy-Britanniában 20%-kal nőtt az alkohol miatti halálozások száma

Angliában és Wales-ben húsz éve nem történt annyi halálozás az alkohol miatt, mint 2020-ban. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint 7400 haláleset okaként a túlzott alkoholfogyasztást jelölték meg, ami közel 20%-os növekedés a 2019-es statisztikákhoz képest. Bár az okok összetettek, a koronavírus-járvány és a karantén legalább részben felelős a jelentős többlethalálozásért, írja a The Conversation.

A járvány alatti megnövekedő alkoholfogyasztás azonban nem mai jelenség. A 17. században négy évben is járványszerűen megjelent a bubópestis Londonban, és a korabeli feljegyzésekből hasonló italfogyasztási szokásokra lehet következtetni.

london pestisjarvany alkohol
Londoni pestisjárvány, 1665 / Fotó: Wellcome Collection

Ahogyan ma is, az italkimérések – kocsmák, vendéglők, sörözők – nyitvatartását korlátozták. Az 1665-ös pestisjárvány során felismerték, hogy a különböző szórakozóhelyeken történő lerészegedés a járvány terjedésének melegágya, így este 9 után elrendelték a kijárási tilalmat.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A fennmaradó dokumentumokból nehéz megállapítani, hogyan befolyásolta a korai takarodó az emberek ivási szokásait, de egyedi esetek említéséből az derül ki, hogy a közösségi terek helyett inkább otthon ittak az emberek.

Pestisjárvány: Öngondoskodás az önkéntes karanténban

Daniel Defoe, az 1665-os londoni pestisjárvány krónikása Kellő felkészülés a járványra című művében egy önként karanténba vonuló boltosról számol be, és többek közt azt is felsorolja, mennyi alkoholos itallal tervezte kihúzni családjával a járvány elmúltáig. 12 hordó sört, négy fajta, több akónyi bort, több mint 60 liter brandy-t és többféle röviditalt spájzolt be az ínséges időkre. Azt Defoe is elismerte, hogy a tekintélyes mennyiség egyáltalán nem volt indokolatlan, hanem bölcs előrelátásnak nevezte.

Akkoriban ugyanis kifejezetten orvosi szempontból ajánlották a mérsékelt alkoholfogyasztást járványok kitörése esetén.

A korabeli orvosok szerint a sör, a bor és a röviditalok megerősítik a szervezet legfontosabb védekező szerveit, az agyat, a szívet és a májat. Azt tartották, hogy az alkohol reggel éhgyomorra fejti ki áldásos hatását a leghatékonyabban, így számos folyékony reggeli-receptet is kaphattak a londoniak.

Richard Kephale miniszter és orvosi szakíró 1665-ben megjelent értekezésében azt tanácsolta, hogy egy pint madeirát vagy portóit kell inni reggel, hogy ne kapjuk el a fertőzést. Ő egyébként a dohányzás jótékony hatásairól is ódákat zengett. Számos alkoholos „járványvíz” recept keringett, amelyek megelőzték vagy gyógyították a betegséget. A fő összetevőkként azonban mindkét fajta italhoz bort, pálinkát és gyógynövényeket használtak.

Csak mértékletesen!

A mérsékelt alkoholfogyasztásról úgy tartották, hogy egészségesen tartja a pszichét is, a rendszeres italozókat elkerüli a búskomorság, ahogyan akkoriban a depressziót nevezték. William Simpson orvos 1665-ben megjelent tanulmányában a jófajta likőrök egészséges mértékű fogyasztását ajánlotta, amelyek „felvidítják a testet és a lelket”. 

Aki megfogadja a tanácsát, azt „nem gyötri a rettegés, a gyűlölet, a szorongás, a szomorúság és egyéb kellemetlen, zavaró gondolatok” – ellentétben a koronavírus-járvány második hullámában azzal a nővel, aki szétverte egy bolt italkészletét.

A hangsúlyt a mértékletes italozásra fektették. A lerészegedést egyáltalán nem támogatták, de a legfontosabb járványellenes orvosi tanácsnak a mértékletes, de tápláló diéta számított. Ahogyan az manapság is történt, sokan nyúltak az üveg után, hogy erőt és megnyugtatást nyerjenek az italból.

Defoe másik járványregénye, A londoni pestis beszámol egy orvosról, aki annyira vigyázott testi-lelki egyensúlyára, hogy állandóan pityókás állapotban látták. Végül a járvány elmúltával sem tudott lemondani az italról, és egész életében alkoholista maradt.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból