Ezek a legjobb olvasmányok a karantén idejére

Unod már a koronavírust a szobafogságban, és még a net is szaggat? Ne csüggedj! Összeszedtük a legjobb epi(demi)kus olvasmányokat karantén idejére!

Boccacciótól Michael Crichtonig

Ha karanténba kerülünk, igen nehezen tudunk elvonatkoztatni bizonyos dolgoktól. Az egyik nyerő stratégiánk az lehet, ha a kényszerszobafogságban egyenesen belevetjük magunkat a legborzasztóbb járványos könyvekbe – Szophoklésztől Camus-ig találunk belőle bőven – csak hogy más nézőpontba helyezzük személyes nyomorunkat.

Karanten Olvasmanyok
/ Fotó: Getty Images

Vigaszra lelhetünk az emberiség többévszázados tapasztalatában: a témák – a rémísztő értetlenség, az orvosok kiszolgáltatottsága, a haszonlesők megjelenése semmit sem változtak az évszázadok alatt. Rosszul érzed magad amiatt, hogy megszállottan követed, hogy alakul a fertőzöttek és az áldozatok száma? Samuel Pepys és Daniel Defoe 18. századi angol írók pontosan ezzel a buzgalommal követték az eseményeket.

Ez a 100 legjobb könyv, amelyek átformálták a világot – A 10 legjobb excentrikusokról szóló regény

A kizárólag angol nyelven írt alkotásokat tartalmazó válogatás tíz különböző kategóriában sorol fel tíz olyan fikciós művet, amelyek a testület szerint az elmúlt 300 évben a legnagyobb hatást gyakorolták életünkre és gondolkodásunkra. A tíz kategória – identitás, romantikus, kalandregény, élet-halál-másvilág, politika, társadalom, gyermek- és ifjúsági, család és barátság, krimi, szabályszegők – legjobbjait mi is közzétesszük egy rövid ismertető leírással.

Ha nagyon nekikeseredsz, jusson eszedbe Giovanni Boccaccio megfigyelése a 14. századból, miszerint egy halott ember nem számított sokkal többet, mint egy döglött kecske. Máris sokkal jobban érezhetjük magunkat – legalábbis a Politico cikke szerint.

Albert Camus: A pestis

Albert Camus Pestis
Albert Camus / Fotó: Afp Photo /  Getty Images

Kevés jobb könyv született arról, hányféleképpen reagál az emberi lélek egy olyan járvány, mint a pestis a bezártságra és a halálfélelemre. Camus szereplői az emberi természet teljes spektrumát megjelenítik: Rieux doktor, aki az algíriai Oran kikötővárosában elszabadult kórban szenvedőket gyógyítja, tudományos, tényalapú megközelítés. Aztán ott van a haszonleső Cottard, az egyetlen, aki kihasználja a csapást, de végül megőrül, Paneloux atya, aki szerint Isten akaratából bűnhődnek most a betegek, de aztán végül ő is megbetegszik. A pestis az emberiség himnusza a legsötétebb időkben.

Daniel Defoe: A londoni pestis

Daniel Defoe
Daniel Defoe / Fotó: National Maritime Museum, London

Camus nagy rajongója volt a Robinson Crusoe írójának. Sokat köszönhet az angol író járványról szóló remekművének is, amely korabeli tudósításként (Defoe 1722-ben írta a regényt) mutatja be az 1665-ös londoni pestisjárvány kapcsán az emberi gyarlóságokat. A könyvben egy szemtanú meséli el a történetet, de Defoe a járvány idején mindössze öt éves volt. Az isteni akarattól a kóklerek megjelenésén át a kijárási tilalom előnyeiről és hátrányairól elmélkedik az elbeszélő.

Életszerűen átélhető leírásokban mutatja meg, mit hoz ki az emberekből a ragály. A Houndsditch-i kocsmában például részegek kigúnyolnak egy megtébolyult férfit, aki nemrég élte át, hogy feleségét és gyermekeit tömegsírba dobták. Defoe azt a kijózanító tanulságot vonja le, hogy a túlélők hálája meglehetősen rövid ideig tart, aztán, a vészhelyzet elmúltával minden visszatér a régi kerékvágásba.

Samuel Pepys naplója  

Samuel Pepsys Naplo
Samuel Pepys (1633 – 1703) / Fotó: Hulton Archive / Getty Images

A Defoe-tól merőben eltérő, kedélyes, nőcsábász Pepys angol politikus, parlamenti képviselő volt. A londoni bubópestis-járvány borzalmairól is beszámol naplójában, amely 1665-ben az angol főváros lakosságának negyedét elpusztította. Az elnéptelenedő terek, leégett épületek és a szüntelenül kongó lélekharang adja a leírások kísérteties hátterét.

Az „Isten majd megvéd mindannyiunkat!” jelmondatában bízva sorra veszti el közeli ismerőseit a járványban, dohányt rág, mert úgy véli, az megvédi a pestis ellen. Miközben nagyon elővigyázatos bizonyos tekintetben, Pepys valójában egy tékozló playboy életét éli, aki előszeretettel kacsingat ki a házasságából. Rendkívüli kockázatot vállal azzal, hogy eljárogat a szeretőjéhez, akinek a szolgája a járványban halt meg. A karrierje azonban remekül alakul, és az 1665-ös évről azt jegyzi fel magának, hogy sosem élt még ilyen boldogan.

Alessandro Manzoni: A jegyesek

Comoi To Promessi Sposi
J.-B. Camille Corot: A Comói-Tó Látképe (1834) / Fotó: Getty Images

Az olasz középiskolások kötelező olvasmánya is Lombardia területén játszódik, a koronavírus által leginkább érintett tartományban. Az első olasz regénynek tartott mű történelmi pontossággal számol be a bebópestis-járványról, amelyben 1629-1631 között Milánó lakosságának negyede elhunyt. Manzoni különösen megrendítő leírást nyújt arról, hogy a tömegek hogyan jutnak a kollektív pszichózis állapotáig, és a betegség terjesztésével alaptalanul megvádolt emberek meglincseléséig és üldözéséig. A párhuzam a koronavírus kapcsán az ázsiaiakat ért mostani támadásokkal fájdalmasan nyilvánvaló.

Boccaccio: Dekameron

Boccaccio Decamerone Waterhouse Decameron
John William Waterhouse: The Decameron / Fotó: Liverpool Museum

Boccaccio Dekameronja nem kapcsolódik annyira szorosan a járvány témájához. Tíz fiatal elmenekül a Firenzében dúló pestisjárvány elől a toszkán lankák közé, és azzal szórakoztatják magukat, hogy tíz napon keresztül – a decameron görögül tíz napot jelent –mindenki elmesél egy történetet.

Összesen száz, tragikus, szórakoztató, humoros vagy éppen pajzán elbeszélést ismerhet meg az olvasó. Ha a karanténodban éppen nem áll rendelkezésre a kötet, akkor Pier Paolo Pasolini 1971-es filmadaptációja a legendás Ennio Morricone filmzenéjével is kitűnő alternatíva.

Thomas Mann: Halál Velencében

Halal Velenceben Thomas Mann
Velence / Fotó: Tiziana Fabi / Afp / Getty Images

Egy idős író halálosan beleszeret egy gyönyörű fiatal nőbe, aki nem viszonozza az érzelmeit. Velence csatornái között is gyorsan elkezd terjedni a Gangesz partjáról származó kolera. Mann regénye nem is annyira magáról a járványról, hanem a korlátokról és az elutasítás között húzódó feszültségről szól. Kötelező olvasmány, nem csak Mann írói tehetsége miatt.

Mary Shelley: Az utolsó ember  

Mary Shelley Az Utolso Ember
Mary Shelley / Fotó: Wikipedia

Mary Shelley-t leginkább a Frankeinstein ifjú szerzőjeként ismerjük, Az utolsó embert gyakran az angol nyelvű irodalom legelső apokalipszis-regényeként emlegetik. A 21. század végén játszódik, ami különösen izgalmas egy 19. század elején élt elbeszélő szemével. Az Oszmán Birodalom még mindig a világ egyik legmeghatározóbb szereplője, amikor egy ismeretlen eredetű, halálos járvány söpör végig a világon.

A könyv témájára nagy hatással lehetett Shelley magánélete is, mivel férjét és gyermekeit is elvesztette. Ez a gyász tükröződik a regény lezárásában is: az emberek milliószámra halnak meg, mígnem már csak az utolsó ember marad életben.

Szophoklész és Thuküdidész: az athéni járvány

Szophoklesz Jarvany Athen
Szophoklész / Fotó: Wikipedia

Thuküdidész, a görög történész nem csupán szemtanúja, hanem túlélője is volt az Athénban i. e. 430-ban tomboló járványnak. Nem tisztázódott, hogy pontosan milyen betegség volt, de a tünetek alapján viszont rettenetes: csillapíthatatlan szomjúság, láz, görcs, fekély, hányás és emlékezetkiesés. A városállamot meg is törte a Spárta ellen vívott háborúban, és Periklész, a nagy hadvezér és államférfi is ebben a járványban vesztette életét.

Thuküdidész feljegyzései szerint az erkölcsösség és a törvényektisztelet érezhetően csökkent, az emberek élvezeti cikkekre költötték el a pénzüket a járvány idején. Szophoklész Oedipus király című, i. e. 429-ben bemutatott tragédiájában egy járvány pusztította város képe tárul fel az első jelenetben – még mielőtt igazán drámai fordulatot vennének az események.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A város, amint magad is látod, nagyon
megingott, és nem tudja fölemelni már
fejét a véres zavarok poklaiból,
pusztulva földje gyümölcsös bimbóiban,
pusztulva a legelő gulyákban s a nők
meddő szüléseiben; rajt ütött gyülölt
lázzal a gyújtó isten, a vad döghalál,
és Kadmos háza megürül, s a fekete
Hádés sirással, jajgatással gazdagul.[/perfectpullquote]

(Babits Mihály fordítása)

Philip Roth: Nemezis

Philip Roth Nemezis
Philip Roth / Fotó: Afp Photo / Jim Watson

A 2010-ben megjelent kisregényben egy fiatal newarki testnevelőtanár próbálja megőrizni a józanságát, miközben a kisvárosban egyre terjed a gyermekbénulás. Az 1950-es években játszódó történetben a lakosságon fokozatosan úrrá lesz a pánik, mivel nincs remény arra, hogy megtalálják a gyógyszert, és azt sem tudják, hogyan terjed a betegség.

Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Michael Crichton’s The Andromeda Evolution Trailer

The Evolution is Coming: 11.12.19 Fifty years after The Andromeda Strain made Michael Crichton a household name-and spawned a new genre, the technothriller-t…

Amikor egy kutató-műhold lezuhan az arizonai sivatagban, a közeli kisváros minden lakója egy rejtélyes kórban hal meg: az áldozatok vére besűrűsödik vagy teljesen különös módon öngyilkosságot követnek el.

A tudósok meg akarják fékezni a földön kívüli mikroorganizmusok elterjedését és meg akarják érteni, hogy két ember miért lehet immunis a fertőzésre. Az amerikai író-rendező legelső, 1969-ben megjelent regényének tavaly jelent meg a folytatása, az Andromeda Evolution.

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból