Lisszabon újszerű, a rövid távú lakáskiadást érintő programot vezetett be, egyelőre mérsékelt sikerrel.

A lisszaboni modell

Lisszabon belvárosában, a történelmi Alfama negyedben az utóbbi években a rövid távra, idegenforgalmi célból kiadott lakások száma jelentősen megnövekedett. A lakások harmadát Airbnb-szerű rendszerben adják ki, ami kiszorította a helyieket a belvárosból, írja a The Guardian. A hirtelen megnövekedett idegenforgalom negatív hatásai miatt a helyiek közül sokan zúgolódtak.

Lisszabon Airbnb Szabalyozas
Lisszabon / Fotó: Rudi1976/Alamy

A koronavírus-járvány óta viszont teljesen leállt a turizmus a világon mindenütt.

Bizonyos értelemben a Covid-19 lehetőséget teremtett: kihasználhatjuk ezt az időt arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan tudjuk helyreállítani a kibillent egyensúlyt

– nyilatkozta Fernando Medina, a portugál főváros polgármestere.

Kapcsolódó cikk

A városvezetés már a járvány előtt elkezdett programot kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehetne a több mint 20 ezer szálláscélú lakás egy részét a helyiek számára megfizethető módon, lakhatás céljára hasznosítani. Az elképzelés szerint a lakástulajdonos önkormányzati kezelésbe adhatja az ingatlant havi 1000 euró térítési díj fejében, legalább öt évre. Ez alatt az idő alatt az önkormányzat feladata, hogy bérlőt találjon mérsékelt bérleti díj ellenében. A konstrukcióval a tulajdonosok valószínűleg nem jutnak annyi bevételhez, mintha turistáknak adnák ki a lakást, viszont hosszú távon állandó jövedelemet nyújt számukra. Ráadásul három évnyi bérleti díjat előre kifizet a város. 

Medina elmondta, hogy 4 millió eurót irányoztak elő, amely ezer lakás programba történő bevonását tenné lehetővé. A kormány még meg is duplázná ezt az összeget kellő érdeklődés esetén. Eddig azonban mérsékelt volt a jelentkezés: mindössze 177 tulajdonos pályázott az első felhíváson. Abban reménykednek inkább, hogy a járvány után helyreáll a turizmus.

Medina reméli, hogy a kezdeményezés egyensúlyt teremt az ingatlanpiac, a turizmusból élők és a helyi lakosság érdekei között. A városok megújulása és a 2008-as pénzügyi válságból való kilábalás nagyrészt az idegenforgalomnak volt köszönhető, ami viszont jelentősen felvitte az ingatlanok értékét. 

„Nehéz megtalálni az egyensúlyt: ha túl sok a turista, az sem jó, ha túl kevés a turista, az sem” – mondta a polgármester.

Mindenki másképp csinálja

Nem csak Lisszabonban gondolták újra a városi rövid távra kiadott lakások hasznosítását a járvány utáni világban. Angliában a kormánytisztviselők ígéretet tettek arra, hogy 3300 lakást bocsátanak a hajléktalanok rendelkezésére jövő májusig. A pandémia első hullámában Londonban szállodákban szállásolták el azokat, akik nem rendelkeztek önálló lakással. 

A túlzott idegenforgalomtól leginkább szenvedő városok egyikében, Velencében megállapodást kötöttek a tulajdonosokkal, hogy diákokat szállásol el a város a lakásaikban. Vancouverben két, összesen 173 szobával rendelkező szállodát vásárolt fel a helyhatóság, ahol szintén hajléktalanokat kívánnak elhelyezni. A kaliforniai San Joséban egy 17 millió dollár költségvetésű projekt keretében 500 garzonlakást fognak építeni a nincstelenek számára.

Kapcsolódó cikk

Velence mellett Barcelona számított a másik elturistásodott célpontnak. A város felmérte a legalább két éve üresen álló lakásokat. A tulajdonosaikat értesítették, hogy ha egy hónapon belül nem adják ki a lakást, akkor az önkormányzat kisajátítja a piaci értékük feléért, hogy szociális bérlakásokat alakíthasson ki belőlük. 

Amszterdamban megtiltották az idegenforgalmi célú lakáskiadást a történelmi belvárosban, illetve szigorították a város többi részén is a rövidtávú lakáskiadás feltételeit. 

A lakhatás szerepe a járvány során azonnal nyilvánvalóvá vált, ahogy a kormányok világszerte elrendelték a kijárási tilalmat. A vírus ellen kizárólag az otthon nyújt teljes védelmet addig, amíg nem hozzáférhető az oltóanyag.

Leilani Farha korábbi méltányos lakhatásért felelős ENSZ jelentéstevő szerint Amerikában azonban a válság miatt több tízmillió embert fenyeget a kilakoltatás, Indiában már több bennszülött közösséget számoltak fel. A kormányok gyakran vonakodtak meghozni a kilakoltatási moratórium elrendelését. Hozzátette, hogy rendszerszintű változásra van szükség.

Magyarországon idén nyáron került terítékre a rövid távú lakáskiadás törvényi szabályozása, amelyet Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is támogat.  

Mindeközben az Airbnb sem ül a babérjain: egy nagyágyút igazoltak a cég megújításához

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet