Pénteken délután csendben jelent meg a parlament honlapján egy dokumentum: Sulyok Tamás köztársasági elnök kézjegyével látta el az uniós forrásokat hazahozó törvényt. Hogy miért tartott idáig 4 évig, ahhoz 2022-ig kell visszamenni. Az uniós források akkor fagytak be, amikor Brüsszel meghatározta azokat a szupermérföldköveket, amelyeket a magyar kormánynak jogszabályban kellett volna rögzítenie. Az Orbán-kabinet éveken át próbálkozott — amit küldött, az rendre kevésnek bizonyult, és a milliárdok ott maradtak. A mostani törvénycsomagot az új Tisza-kormány terjesztette elő. Az Országgyűlés kedden szavazott róla: 142 igen, 39 nem, 3 tartózkodás. A Fidesz egyhangúan nemmel voksolt — a tiszás többség azonban átszavazta őket. A törvény ezután Sulyok Tamás asztalára vándorolt: visszaküldhette volna, az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna, de döntenie kellett.
Sulyok Tamás nem habozott
Sulyok az elmúlt hónapokban több hasonló helyzetben is volt már. Simán aláírta azt a törvényt, amellyel Magyarország visszavonta kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és korábban kijelentette: kész segíteni az uniós pénzek lehívásához szükséges jogalkotásban. Pénteken ezt be is tartotta — a kézjegy felkerült az irományra, a dokumentum megjelent a parlament honlapján, a Magyar Közlönyben azonban a cikk megírásakor még nem. A köztársasági elnök egyébként nemrég azt is elmondta, hogy nem áll a pénzek útjába: kiemelten tiszteletben tartja azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek Magyarország nemzeti érdekeit és nemzetközi tekintélyét szolgálják. Ez a törvény mindkettőhöz kapcsolódik — és Sulyok úgy ítélte meg, hogy a helye rajta van.
Magyar Péter videóban vette végig, mi változik
Magyar Péter miniszterelnök egy nyilvánosságra hozott videóban tárta fel a salátatörvény lényegét. A legfontosabb elemként az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítését emelte ki — ez az a szervezet, amelynek függetlensége és hatásköre kulcsfeltétel Brüsszel számára ahhoz, hogy megbizonyosodjon: a pénzek valóban oda kerülnek, ahova szánják.
Kapcsolódó cikk
A tét nem csekély. Ursula von der Leyen korábban bejelentette, hogy Magyarország akár 14 milliárd euró korábban befagyasztott támogatáshoz is hozzáférhet, ha a feltételek teljesülnek — és ez a törvény az egyik ilyen feltétel. A kihirdetés, a végrehajtás és Brüsszel értékelése mind hátravan még, mielőtt az első euró megérkezik.
A keddi parlamenti szavazás végén a Tisza-párti képviselők megtapsolták a sikeres döntéshozatalt az Országgyűlés üléstermében.
A pénteki aláírással a folyamat jogi szakasza lezárult. Hogy mikor és mennyi pénz érkezik végül, azt már nem Budapest, hanem Brüsszel dönti el.
Kapcsolódó cikk