Sulyok Tamás köztársasági elnök a szovjet csapatok kivonásának 35. évfordulója alkalmából közzétett ünnepi bejegyzésében a nemzeti függetlenség és a demokratikus jogállam védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az államfő megemlékezése a jelenlegi feszült politikai helyzetben rendkívül áthallásos, mivel a politikus a háttérben egy jogi fegyverrel próbálja megakadályozni, hogy a Tisza Párt elmozdítsa őt a hivatalából.
Sulyok Tamás a közösségi oldalán üzent a választóknak. Az elnöki nyilatkozat szerint a kemény küzdelmekkel kiharcolt szabadság olyan érték, amelyet a mindennapok során folyamatosan óvni kell a külső és a belső hatásoktól. A függetlenségről szóló szavak mögött a saját pozíciójának a kétségbeesett védelme húzódik meg.
A csapatkivonások történelmi mérföldkövet jelentettek az országnak. A Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportjának közel 100 000 katonája hagyta el a bázisokat, így az ország szuverenitása végül 1991. június 19-ét követően vált teljesen teljessé. A történelmi párhuzam a jelenlegi közjogi harcokra is éles fényt vet.
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult a kormányfő lemondatási ultimátuma miatt
Az államfő nem engedett a politikai nyomásnak. A köztársasági elnök határozottan elutasította Magyar Péter miniszterelnök korábbi felhívását, így önként nem hajlandó távozni a posztjáról, ahogyan Polt Péter legfőbb ügyész sem tette meg ezt. A pozíciók megőrzése érdekében a vezetők a taláros testület védelmét kérik.
Az elnöki indítvány hétfőn kerül a bírák elé. Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy hozzanak hivatalos döntést arról, hogy az Országgyűlés egyedi helyzetek rendezése érdekében elmozdíthat-e közjogi méltóságokat az Alaptörvény módosításával. A kormányfő politikai nyilatkozatai közvetlen veszélyt jelentenek a hivatalban maradt NER-elit tagjaira.
Melléthei-Barna Márton szerint az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a parlamenti döntések felülbírálatára
A Tisza Párt jogi vezetője azonnal bírálta az eljárást. Melléthei-Barna Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a testület példátlan, soha nem látott rohamtempóban tűzte a napirendjére a köztársasági elnök beadványát. A rendkívüli gyorsaság mögött a kormánypárti jogászok politikai összejátszást gyanítanak a háttérben.
Kapcsolódó cikk
Félresöpörték a lex Orbánt? Sulyok Tamás a fizetéscsökkentést aláírta, de igyekszik még Magyar Péternek ellentartani
Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalosan is ellátta kézjegyével a képviselői juttatások és a tiszteletdíjak drasztikus csökkentéséről szóló törvényt, de a „lex Orbánként” emlegetett miniszterelnöki cikluskorlátot egyelőre nem írta alá. A Magyar Közlönyben már megjelent bérvágás a parlamenti képviselők mellett az államfőt is érzékenyen érinti, miközben az Alaptörvény hétfőn megszavazott módosítása még mindig a Sándor-palota döntésére vár.
A képviselő a jogszabályok pontos szövegére hivatkozik. A hatályos Alaptörvény szerint a testület kizárólag a megalkotásra vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül a parlamenti döntéseket, a tartalomba nincs beleszólása. Az érdemi döntés meghozatala az alkotmányozó hatalom nyílt akadályozását jelentené a jogász szerint.
A politikai és a jogi feszültséget tovább fokozza, hogy korábban több tucat elismert jogtudós állt ki nyílt levélben a köztársasági elnöktől kezdve a Kúria elnökéig az összes hivatalban maradt vezető azonnali elmozdítása mellett.
A szakértők szerint a radikális személycserék elkerülhetetlenek. Az egyetemi oktatók álláspontja alapján a régi rendszerhez a végsőkig lojális vezetők teljesen hiteltelenné váltak, így a maradásuk ellehetetlenítené a demokratikus jogállam sikeres helyreállítását. A hétfői alkotmánybírósági ülés végleg eldöntheti az új kormány és a régi elit közötti hatalmi harc végkimenetelét.
Kapcsolódó cikk
Az ügyvéd kimondta: Sulyok Tamás terrorcselekményben való részesség merülhet fel az aranykonvoj ügyében
Súlyos, terrorcselekményben való bűnrészesség gyanúját vetette fel a magyar köztársasági elnökkel szemben az ukrán állampolgárokat képviselő ügyvédi iroda vezetője a hírhedt aranykonvojügy kapcsán. Az állami kényszerintézkedések és a külpolitikai zsarolások hálója olyan sötét titkokat rejthet, amelyek alapjaiban rengethetik meg a Sándor-palota falait.
