A 24.hu beszámolója szerint Magyar egy videóban reagált arra, hogy Szijjártó lemondott parlamenti mandátumáról, és a BYD-nál folytatja pályáját. A volt külgazdasági és külügyminiszter a vállalatcsoport külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felel majd. Szijjártó „rendkívül megtisztelő ajánlatként” mutatta be a felkérést, és a BYD elmúlt 20 évének gazdasági sikereit méltatta. Magyar ezzel szemben úgy látja, a munkaviszony nem választható el a politikus korábbi kormányzati tevékenységétől – különösen a szegedi autógyár támogatásától.
Szijjártó közel 12 évig vezette a külgazdasági és külügyi tárcát, amelyhez a külföldi nagyberuházások ösztönzése és az állami támogatási megállapodások előkészítése is tartozott. Miniszterként személyesen jelentette be, hogy a BYD Szegeden építi fel első európai személyautógyárát, és következetesen támogatta a kínai elektromosautó- és akkumulátoripar magyarországi terjeszkedését. Magyar azt állította, hogy videójában a BYD-nak nyújtott támogatásról szóló, Szijjártó által aláírt dokumentumot tartotta. A teljes iratot és az általa említett százmilliárdos összeg részletes számítását azonban a hivatkozott tudósítás nem ismertette – így előbb ezt kellene nyilvánosan ellenőrizni.
Szijjártó Péter BYD-állása a „forgóajtó” problémáját hozta felszínre
A közélet és az üzleti szféra közötti gyors átjárást gyakran forgóajtó-jelenségnek nevezik. Önmagában nem feltétlenül jogellenes, ha egy volt miniszter magánvállalatnál helyezkedik el, de komoly kockázatot teremt, ha új munkáltatója korábban az általa irányított állami szervezettől kapott támogatást vagy kedvezményt. Ilyenkor azt kell vizsgálni, történt-e előzetes egyeztetés még a közhivatal viselése alatt, felhasznál-e nem nyilvános információkat, illetve van-e kapcsolat a régi döntések és az új javadalmazás között. Magyar ezekre a veszélyekre építette vádját, bizonyíték helyett azonban egyelőre következtetést fogalmazott meg.
A miniszterelnök azt mondta, egy ekkora vállalat csak akkor alkalmaz ilyen vezetőt, ha meg akarja hálálni korábbi segítségét. Ez nem szükségszerű: a BYD számára Szijjártó nemzetközi kapcsolatrendszere, tárgyalási tapasztalata és az európai szabályozási környezetről szerzett ismerete önmagában is üzleti értéket jelenthet. Ugyanezek az adottságok viszont éppen azért vetnek fel etikai kérdést, mert közpénzből finanszírozott miniszteri munkája során épültek fel. A jogi megítéléshez nem elég a közvetlen egymásutániság: ellenszolgáltatásra, befolyással üzérkedésre vagy más konkrét jogsértésre utaló adat kellene – ilyen eljárásról egyelőre nem érkezett hivatalos közlés.
A Kínai Kommunista Pártról szóló mondat politikai minősítés volt
Magyar úgy fogalmazott, hogy a BYD-hoz szerződni „egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással”. A BYD kínai vállalat, működését ezért természetesen érinti a kínai állam gazdaságpolitikája és szabályozási rendszere, ám Magyar nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely szerint Szijjártó közvetlen pártutasításokat kapna. A kijelentés politikai értelmezés, nem a munkaszerződésből igazolt tény. A vita érdemi része ettől függetlenül megmarad: egy volt külügyminiszter külső kapcsolatokért felelős vezetőként olyan külföldi vállalat érdekeit képviseli majd, amelynek magyarországi beruházását korábban kormánytagként segítette.
Kapcsolódó cikk
A Contextus Szijjártó Péter BYD-hoz igazolásáról szóló közvetlen előzményben bemutatta, hogy a politikus a kínai cég szegedi beruházásának egyik legfontosabb kormányzati támogatója volt. A mostani fejlemény ehhez ad új politikai következményt: Magyar már nem egyszerűen összeférhetetlenséget, hanem lehetséges jogi felelősséget emleget. Szijjártó vagy a BYD részletes válasza nélkül azonban nem ismert, mikor érkezett az ajánlat, mekkora javadalmazás tartozik hozzá, és milyen belső szabályok akadályozzák meg a korábbi bizalmas állami információk üzleti felhasználását – egy vizsgálatnak elsősorban ezekre kellene koncentrálnia.
„Egy volt külügyi és külgazdasági miniszternek pozíciója elvesztése után néhány hónappal, egy korábban általa százmilliárdokkal támogatott vállalathoz elmenni vezetőnek nemcsak morális, de súlyos jogi aggályokat is felvet” – mondta Magyar Péter.
Az ügy túlmutat Szijjártó egyéni karrierváltásán, mert megmutatja, milyen hiányosságokat okozhat, ha nincs egyértelmű várakozási idő és átlátható összeférhetetlenségi eljárás a vezető politikusok magánszektorba távozásakor. A Tisza-kormány számára most az lesz a hitelességi próba, hogy politikai videók helyett nyilvánosságra hozza-e a BYD támogatási iratait, és független jogi vizsgálatot kezdeményez-e. Szijjártóra és új munkáltatójára pedig az állásajánlat időpontjának, feltételeinek és döntési folyamatának tisztázása helyez nyomást – ezek nélkül a korrupciós vád súlyos marad, de bizonyítatlan.