A parlamenti színház legsötétebb és legbizarrabb epizódjai ritkán születnek spontán indulatból, sokkal inkább hideg politikai kalkulációból és a házszabály precíz, cinikus felhasználásából. Amikor a Tisza Párt kezdeményezésére az Országgyűlés állva, egyperces néma csenddel emlékezett a roma holokauszt áldozataira, a Mi Hazánk mind a hat képviselője a székébe szegezve maradt. A látványos különállás nem kis politikai vihart kavart, a Kossuth rádió reggeli műsorvezetője pedig szembesítette a frakcióvezetőt a megkerülhetetlen kérdéssel: miként lehetséges, hogy a frakció mind a hat tagjának hajszálpontosan ugyanaz a technikai paragrafus ugrott be a megemlékezés szentséges pillanatában.
„Nekünk a fejünkben kell, hogy legyen, mert ez a munkánk, országgyűlési képviselők vagyunk” – felelte száraz eleganciával Toroczkai László a műsorban, amiről a Telex számolt be. A pártelnök ragaszkodott hozzá, hogy akciójuk nem az áldozatok emlékének szólt, hanem annak a procedurális sérelemnek, hogy a tiszás képviselők a házszabályt megkerülve szólítottak fel a felállásra. A magyarázat szépséghibája csupán az, hogy a kollektív ülve maradáskor Dúró Dóra a telefonját nyomkodta, miközben a frakcióvezető maga is a mobilja kijelzőjét tanulmányozta. Toroczkai állítása szerint később, amikor a házbizottsági egyeztetés után a házelnök hivatalosan is emlékezett meg a tragédiáról, ők is felálltak és fejet hajtottak.
Tűzijátékkorrupció és nyaralás: Toroczkai László és a Tisza-kormány állóháborúja
A rádióinterjú azonban jóval túlmutatott a parlamenti viselkedéskultúra határain, rávilágítva arra a mélyebb hatalmi átrendeződésre, amelyet a magyar belpolitikában a Fidesz térvesztése és a Tisza Párt kormányra kerülése eredményezett. Toroczkai László az adásban elmondta, hogy míg a korábbi ciklusban a Fidesz konstruktív ellenzékének tartották magukat, most ugyanezt a viszonyulást próbálják kialakítani az új kormánnyal szemben is. A politológusi elemzések is rámutatnak arra, hogy Szabó Andrea szerint a Fidesz megsemmisült, a politikai erőtér gyökeres átalakulása pedig a Mi Hazánkot is kényszerpályára állította.
Az interjú során a frakcióvezető éles kritikával illette Magyar Péter miniszterelnököt, akit azzal vádolt meg, hogy felszólalásaiban rendszeresen „abuzálja” az ellenzéket és személyesen őt is. Különösen azt nehezményezte, hogy a kormányfő felemlegette a nyári szabadságát. Toroczkai kifejtette, hogy három lányát vitte el nyaralni, amire csak azután kerített sort, hogy a Sándor-palotában tartott, a paksi atomerőmű helyzetéről szóló többórás egyeztetésen külön megkérdezte a miniszterelnöktől, várható-e parlamenti szünet.
A Mi Hazánk elnöke szerint a miniszterelnöki támadások mögött valójában elterelési szándék áll: a kormány így próbálja elfedni az augusztus 20-i tűzijáték megszervezésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyet. Toroczkai kijelentette, hogy pártja a Központi Nyomozó Főügyészségen feljelentést tett, mivel gyanújuk szerint a nyertes cég képviselői már a többmilliárdos közbeszerzés kiírása előtt egyeztettek a projekt megvalósításáról. A politikus hangsúlyozta, sem a fideszes, sem a tiszás korrupciót nem fogadják el, és a rendszerszintű visszaélések felszámolását alapvető nemzeti érdeknek tekintik.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal támogatása és a parlamenti túlélés tétai
A rádiós beszélgetésben a Mi Hazánk vezetője érintette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, valamint a közmédiumokat ellenőrző testületek átalakítását is. Toroczkai megerősítette, hogy frakciója támogatta az új hivatal felállítását, mert álláspontjuk szerint elengedhetetlen a korábbi évtizedek korrupciós ügyeinek teljes körű feltárása és a magánkézre átjátszott nemzeti vagyon visszaszerzése.
A sükösdi tamburazenekar gyerekelőadásáról való korábbi kivonulás és a roma holokauszt megemlékezése körüli technikai huzavona ugyanakkor jól mutatja a radikális párt kettős stratégiáját: miközben az elszámoltatás ügyében állami intézményépítést támogatnak, a parlamenti térben továbbra is a szimbolikus provokációk és a házszabályi csatározások fenntartásában érdekeltek. Az elkövetkező időszak parlamenti ülései és a feljelentések nyomán induló ügyészségi vizsgálatok mutatják majd meg, hogy ez a taktika elegendő marad-e a politikai túléléshez az új kormányzati felállásban.
