30 nagy birodalom bukásának története alapján
Egy friss tanulmány szerint még a legerősebb és legjobban irányított nagyhatalmak is elbuknak az olyan vezetők alatt, akik megszegik a társadalmi szerződéseket, írja a Big Think.
A kutatás harminc különböző, az 1900-as éveknél korábban létrejött társadalom vizsgálata után arra jutott, hogy még a megfelelő módon irányított államok sem kerülhették el a végzetes bukást. Azokban a társadalmakban, amelyekben a vezetés biztosította a javakat és a szolgáltatásokat a nép számára, és nem engedte, hogy jelentős vagyoni és hatalmi különbségek alakuljanak ki, még a diktátoroknál is csúfosabban elbuktak.
„A modern kor előtti társadalmak hasonlítottak a maiakhoz, még azt is megtudhatjuk a segítségükkel, hogy mi játszódhat le a modernkori demokráciákban. A megfelelő irányítással rendelkező államokban, amelyek valamivel tovább fennmaradhattak volna, mint az autoriter irányítás alatt állók, még jelentősebbnek tűnt a hatalom elvesztése” – magyarázta sajtóközleményben Gary Feinman, a chicagói Field Múzeum antropológus kurátora, a kutatás egyik társszerzője.
Milyen lehet az élet vécépapír nélkül, például a Római Birodalomban?
A Római Birodalom kulturális öröksége mai napig számos megfejtésre váró kérdést tartogat számunkra.
Kapcsolódó cikk
Richard Blanton, a Purdue Egyetem antropológus professzor emeritusa, a kutatás vezetője szerint ezek a hanyatlások megelőzhetőek lehettek volna, de az egyes vezetők olyan szinten becsapták a társadalmat, ahonnan már nem volt visszaút. Blanton szerint az elbukó vezető is fenn akarja tartani a korábbi vezetők értékei és normái szerinti sikeres irányítást, de megmagyarázhatatlan hibája a nép bizalmának elvesztéséhez, majd a végső kudarchoz vezet.
A tanulmányban olyan több száz, olykor ezer éven át fennálló birodalmakat vettek górcső alá, mint a Római Birodalom, a Ming-dinasztia, a Mogul Birodalom és a Velencei Köztársaság.
Nem tartottak választásokat, de más módon biztosították a fékek és ellensúlyok rendszerét a kiváltságosok túlzott hatalom- és vagyonkoncentrációjával szemben. Rendelkeztek a társadalmi jólétet szolgáló eszközökkel, nem csak egy szűk réteg férhetett hozzá a javakhoz és szolgáltatásokhoz. Az egyszerű emberek is nyilváníthattak véleményt
– mondta Feinman.
Milyen vezetői cselekedetek vezetnek egy korábban jól irányított társadalom szétveréséhez?
Az ilyen berendezkedésű társadalmakban biztosították a kommunikációt, az adók beszedéséhez, a szolgáltatások fenntartásához és a közjavak szétosztásához szükséges bürokratikus szervezetet. Így a gazdaság az embereket is segítette, miközben ellátta a vezetőket.
„A jó kormányzás alatt a vezető jelképezi azokat az alapelveket, eszményeket, értékeket, amelyeket az egész társadalom képvisel. A legtöbb társadalomban létezik írott vagy íratlan társadalmi szerződés, amit ha a vezető megszeg, a nép elveszti a bizalmat. Ekkor csökken a szabálykövetési, például adófizetési hajlandóság, az emberek elköltöznek máshova vagy olyat tesznek, ami aláássa az államapparátus egységét”
– mondta Feinman.
Valaki közel 13 milliárd forintnyi összeget fizetett a részeg kínai hercegeket ábrázoló festményért
Mintha Barabás Miklós a dorbézolásból hazatérő Mátyás királyt festette volna le.
Kapcsolódó cikk
Blanton professzor szerint bármelyik társadalom elbukhat a hatalmától vagy az erényeitől függetlenül. A koronavírus korában pedig az egykori járványokba belebukott uralkodók is figyelmeztetésül szolgálhatnak a mai hatalmi elitnek. A dicső múlt nem nyújt garanciát a fényes jövőre, ha olyan vezetőket választunk, akik nem átallják szétverni a társadalmat vagy intézményrendszerét saját érdekeiktől és erkölcstelen törekvéseiktől vezérelve.
