Vége a Fidesz kifizetőhelyeinek: Vitézy Dávid visszaszerezte az állami vagyont, 100 milliárdos állami pénzt vett vissza, lezárult a kekvák felszámolása

A nyár utolsó napjával hivatalosan is lezárult a nem egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása, a közvagyon pedig visszakerült az államhoz. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy tárcája egyedül mintegy 100 milliárd forint értékű vagyontárgyat vett át a megszüntetett struktúrákból. Az átadási folyamatot az elmúlt két hónapban a kormány által kijelölt felszámolóbiztosok vezényelték le, így a feladatokkal együtt az ingóságok és ingatlanok is visszaszálltak a minisztériumokra.

„A kekvákat még a Fidesz hozta létre évekkel ezelőtt, de már akkor őszintébb lett volna, ha »magánérdekű közvagyonkezelő alapítványoknak« nevezik el őket, hiszen a cél az volt, hogy teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon kezeljenek állami pénzeket, úgy, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag fideszes politikusok ültek.”

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium alá négy korábbi alapítvány került: a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány és a Közép-európai Oktatási Alapítvány. A tárcavezető közlése szerint ezzel az államosítással végérvényesen visszaszerezték a kiszervezett vagyontárgyakat, köztük a lipótmezei egykori OPNI területét is. Utóbbit a Fidesz-kormány eredetileg nemzetközi iskolának szánta a Közép-európai Oktatási Zrt.-n keresztül, de az ingatlanon másfél évtizedig egyetlen kapavágás sem történt.

Vitézy Dávid százmilliárdos állami vagyont vett vissza a kekváktól

A közlekedési miniszter kendőzetlen iróniával értékelte a korábbi hatalom által kiépített struktúrát. „A kekvákat még a Fidesz hozta létre évekkel ezelőtt, de már akkor őszintébb lett volna, ha »magánérdekű közvagyonkezelő alapítványoknak« nevezik el őket, hiszen a cél az volt, hogy teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon kezeljenek állami pénzeket, úgy, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag fideszes politikusok ültek” – írta bejegyzésében a tárcavezető. Vitézy rámutatott: a kiszervezések mögött nem a hatékonyság vagy a szakmai függetlenség állt, hanem a garancia arra, hogy egy esetleges kormányváltás után is a pártkáderek felügyelete alatt maradjanak a közjavak.

Vitézy Dávid egyúttal azt is megígérte, hogy az átállásból a állampolgárok semmit sem fognak megérezni a szolgáltatások színvonalában. „Nem lesz olyan közfeladat vagy szolgáltatás, amelynek a minősége romlani fog az új rendszerben” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy a váltással számtalan, korábban kizárólag kifizetőhelyként működő pozíciót sikerült megszüntetni. A miniszter megjegyezte azt is, hogy a kekva-rendszer fenntartása képezte az uniós források zárolásának egyik legfőbb jogi akadályát. A Tisza-kormány alig több mint három hónap alatt visszavette az alapítói jogokat, és felszámolta a vitatott konstrukciót, amely a hűtlen kezelés melegágyaként szolgált. A minisztériumokhoz visszakerült vagyonelemek elszámolását követően a kormány a megszüntetett alapítványok ügyeiben büntetőjogi és vagyoni felelősségre vonást is kezdeményezhet, miközben a gazdasági csúcsszervek már gőzerővel lefoglalják a korábbi NER-elit érdekeltségeit, ahogyan arról a NER-cégek 4000 milliárdos forrásvesztése kapcsán korábban beszámoltunk.

Átlátható állami vagyongazdálkodás váltja fel a korábbi kifizetőhelyeket

A mostani vagyonátruházás jogi alapot az Országgyűlés által június közepén megszavazott 16. Alaptörvény-módosítás teremtette meg, amely törölte a kekvákat a védettséget élvező intézmények sorából. A jogszabály kimondta, hogy az alapítói jogokat visszaveszi az állam, és a felszámolásuk esetén az államtól kapott vagyontárgyak maradéktalanul visszaszállnak a központi költségvetésre. Bár a fideszes képviselők utolsó kétségbeesett lépésként az Alkotmánybírósághoz fordultak a kekvák megszüntetése miatt, a testület augusztus közepén érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt, mivel a saját korábbi szabályaik értelmében az Alaptörvény módosításának tartalmát nem ellenőrizhetik.

A közfeladatot ellátó, nem felsőoktatási alapítványok vagyonának teljes átvételéhez az augusztus 31-i határidő szabott gátat. A vagyonkezelési szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek kell hivatalosan megkötnie a következő napokban. Miközben a kulturális, oktatási és örökségvédelmi vagyon államosítása befejeződött, a felsőoktatási intézményeket fenntartó egyetemi alapítványok átalakítására és az összeférhetetlenségi szabályok teljes kivezetésére a törvényi menetrend szerint 2027 augusztusáig adott haladékot a jogalkotó.