Polt Péter, a Tisza Párt és az Alkotmánybíróság átalakítása körüli parlamenti csatározások teljesen új szakaszba léptek a hétfői napon benyújtott módosító javaslatok nyomán. Az új kormányzati elképzelések egy rendkívül egyszerű, de annál hatékonyabb jogi lépéssel szabnának gátat a jelenlegi összetételben működő testület munkájának.
Polt Péter, a Tisza Párt és a kormánypárti többség a testület vezetésének jövőjét érintő kérdésekben feszül egymásnak az Országgyűlésben. A törvényhozás asztalára került Alaptörvény-módosítás a korábbi alkotmányos normákhoz visszanyúlva egy régi szabályozást vezetne be újra a legmagasabb szintű jogi fórumon. A képviselők által megvitatandó jogszabálytervezet az életkori határok szigorításával indítaná el a személyi cseréket.
A benyújtott dokumentumok alapján a javaslat a korábban érvényben lévő 70 éves felső korhatárt állítaná vissza a tisztségviselők esetében. Ennek az életkornak a betöltése a törvény erejénél fogva automatikusan megszüntetné az érintett alkotmánybírók parlamenti mandátumát az intézményben. A korábbi legfőbb ügyész a hivatalos életrajzi adatai alapján a tavalyi év során már megünnepelte a 70. születésnapját.
Polt Péter mellett további 3 tapasztalt alkotmánybíró is elveszítheti a pozícióját
A 15 fős testület személyi összetétele a korhatár leszállítása miatt jelentősen megváltozhat a közeljövőben. A törvénymódosítás a jelenlegi elnökön kívül további 3 olyan szakembert is érint, akiket még a korábbi, jobboldali többség jelölt és szavazott meg a posztra az elmúlt 12 év során. A megüresedő helyek betöltése komoly politikai feladat elé állítja az új parlamenti erőket.
A távozni kényszerülő bírák között magas rangú korábbi állami vezetők is szerepelnek a névsorban. A korlátozás vonatkozik Haszonicsné Ádám Máriára, aki a múltban Áder János köztársasági elnök hivatalvezetőjeként dolgozott, valamint Juhász Miklósra, aki 2010 és 2020 között a Gazdasági Versenyhivatal elnöki tisztségét töltötte be. A felsoroltak mellett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is eléri a törvényben rögzített új életkort.
A Tisza Párt javaslata megváltoztatja a testület belső elnökválasztási mechanizmusát
A megüresedett pozíciók betöltéséről az új Országgyűlés kétharmados többséggel hozhat majd döntést az eljárásrend alapján. A 4 bíró eltávolítása után a korábbi kormányzat által megválasztott tagok aránya 11 és 4 közötti többséget mutatna az új kinevezettekkel szemben a szavazások során. A belső erőviszonyok elemzése azonban egy ennél is összetettebb képet mutat a döntéshozatali mechanizmusokban.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítást: Kinyírja a Fideszt, de még a Mi Hazánkat is a 12 éves mandáturkorláttal
Magyar Péter, a Fidesz és a KDNP képviselői állnak annak a legújabb politikai javaslatnak a középpontjában, amely gyökeresen megváltoztathatja a hazai törvényhozás összetételét. A miniszterelnök hétfői bejelentése nyomán elindult adatgyűjtések azonnal rávilágítottak a volt kormánypárti frakciók belső demográfiai kihívásaira.
A testületen belüli arányokat tovább árnyalja a korábban az LMP javaslatára kinevezett Szabó Marcel személye. A függetlenként számon tartott alkotmánybíró a múltban már nyilvánosan is lemondásra szólította fel a szervezet jelenlegi elnökét, így az ő álláspontjával számolva a szavazati arányok ténylegesen 10 és 5 arányúra is módosulhatnak a vitás kérdésekben. Az elnök utódjának személyéről a jövőben már nem a parlament, hanem a bírói testület saját maga dönthet a tagjai közül.
A korhatáros módosítástól függetlenül az év őszén is lesznek személyi változások, mivel Czine Ágnes 12 éves megbízatása már idén szeptemberben hivatalosan is lejár a testületben.
A legfelsőbb jogi fórum átalakulása a következő években is folyamatos napirendi pont marad az Országgyűlésben. A törvényi előírások alapján további 4 alkotmánybírónak, köztük a már említett Szabó Marcelnek is meg fog szűnni a megbízatása 2028 novemberében. Az új kinevezések és az eljárási rendszabályok módosításai hosszútávon határozhatják meg az alkotmányossági kontroll működését a hazai jogrendszerben.
Kapcsolódó cikk
„Súlyos bizalomvesztés állt be!” – Kiszivárogtak a részletek, Magyar Péter egy mondattal távolítja el Sulyok Tamás köztársasági elnököt az új törvénymódosítással
Magyar Péter és az új kormányzati többség egy radikális, korábban példátlan jogi lépéssel tervezi átalakítani a hazai közjogi berendezkedést a legfelsőbb szinteken. A parlament elé kerülő legfrissebb törvénytervezetek sorsa alapjaiban változtathatja meg a legfontosabb állami intézmények irányítását a közeljövőben.
