D. Kovács Ildikó beszámolója szerint a csütörtöki Magyar Közlönyben hivatalosan is megjelent az az átfogó kormányhatározat, amely az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárását tűzte ki célul. Vajon az 1990 előtti iratok tömeges és kötelező levéltári átadása valóban elhozza-e a várva várt történelmi tisztánlátást, vagy az évtizedes titkosítások feloldása újabb belpolitikai feszültségeket generál majd a közéletben?
A frissen publikált jogszabály egyértelmű utasítást fogalmaz meg a kabinet irányítása alatt álló közigazgatási szervek számára, kötelezve őket a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett dokumentumok átadására. Miként tudják a hivatalok a mindennapi működésük fenntartása mellett rövid időn belül átvizsgálni és átadni a feladatkörükben érintett közlevéltáraknak vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ezt a gigantikus iratmennyiséget?
A határozat külön kitér a legérzékenyebb, minősített adatok sorsára is, előírva, hogy amennyiben egy irat átadását annak korábbi titkosítása akadályozza, a szerveknek 30 napon belül hivatalosan kezdeményezniük kell a minősítés feloldását. Képes lesz-e az államapparátus egyetlen hónap leforgása alatt felülvizsgálni és deklasszifikálni azokat a nemzetbiztonsági szempontból egykor kritikusnak minősített aktákat, amelyeket az elmúlt évtizedek kormányai elzártak a nyilvánosság elől?
D. Kovács Ildikó a miniszteri feladatok elosztását is kiemelte
A grandiózus múltfeltáró projekt sikeres lebonyolítása érdekében a kormány több tárcavezetőt is konkrét, határidős feladatokkal bízott meg a jogszabályban. Vajon a pénzügyminiszter, az igazságügyi miniszter és a társadalmi kapcsolatokért felelős tárcavezető zökkenőmentes együttműködése elegendő lesz-e ahhoz, hogy a levéltárak megkapják a megnövekedett iratanyag feldolgozásához elengedhetetlen többletforrásokat?
A pénzügyi keretek biztosítása mellett a kabinet a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert külön is felkérte a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló jogszabályok átfogó felülvizsgálatának az előkészítésére. Megteremtheti-e ez a jogszabályi revízió azt a modern kutatói és adatvédelmi környezetet, amely egyszerre garantálja a nemzeti emlékezet megőrzését és az érintettek személyiségi jogainak a tiszteletben tartását?
A pénzintézeti szektor múltja sem maradhat rejtve
A transzparencia jegyében a kormányzat a közigazgatási szervek mellett az állami pénzügyi szektor legfőbb intézményét is bevonta a történelmi tisztázás folyamatába. Milyen gazdasági és politikai összefonódásokra derülhet fény akkor, ha az állambiztonsági hálózatok és a korabeli pénzügyi vezetés eddig rejtett kapcsolatai hirtelen a kutatható archívumok polcaira kerülnek?
Kapcsolódó cikk
„Pártállami eredetű iratanyagról van szó!” – Kijött az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát elősegítő első törvényjavaslat
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán egy teljesen új törvényjavaslat került fel a parlament hivatalos honlapjára kedd éjszaka. A beterjesztett dokumentum elfogadása mérföldkő lehet a hazai történelem leginkább vitatott időszakának lezárásában.
A rendszerváltás előtti gazdasági folyamatok és az állambiztonság kapcsolatának a megértése kulcsfontosságú a jelenlegi magyar kapitalizmus gyökereinek a feltárásában is. Készen áll-e a hazai tudományos és politikai elit azokra a potenciálisan kellemetlen tényekre, amelyeket a nyolcvanas évek pénzügyi tranzakcióit és hitelezési gyakorlatát rögzítő, eddig zárolt akták fognak napvilágra hozni?
A kormány határozatban kérte fel a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a jegybank kezelésében lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratok esetében a közigazgatási szervekhez hasonlóan járjon el a levéltári átadások során.
Az ügynökakták és az állambiztonsági iratok teljes körű feltárását célzó kormányhatározat évtizedes társadalmi adósságot próbál törleszteni a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A közigazgatási szervek, a minisztériumok és a jegybank összehangolt adatszolgáltatása olyan archívumi bázist hozhat létre, amely végre lehetővé teszi a történészek számára az állampárti diktatúra működési mechanizmusainak objektív, forrásalapú feldolgozását. A következő 30 nap adminisztratív munkája és a titkosítások feloldása történelmi mérföldkő lesz a magyar múltfeltárás folyamatában.
Kapcsolódó cikk
„Egy nappal az 1956-os forradalom évfordulója előtt” – Magyar Péter most lerántotta a leplet arról, mikor és hogyan hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat
34 éve várt erre az ország – Magyar Péter most bejelentette, hogy október 22-én megnyílnak az ügynökakták, és ezzel teljesül a rendszerváltás egyik legfontosabb beváltatlan ígérete.
