A Parlament weboldalán nyilvánossá tették az A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról című előterjesztési csomagot. A kiszivárgott dokumentumoktól jóval puhább, mint amire számítani lehetett.
Puhább kulturális törvénytervezet
A Parlament hivatalos weboldalán nyilvánossá tette a kormány azt a kulturális törvénytervezetet, amelynek kiszivárgott tartalma napok óta vezető hír volt a magyar sajtóban. A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról elnevezésű javaslatcsomagot maga Semjén Zsolt jegyzi.
Mint kirajzolódik, a korábbi hírekkel ellentétben jóval enyhébb lett a törvénytervezet, amelyből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy meghátrált a kormány.
Lesz Nemzeti Kulturális Tanács
A Nemzeti Kulturális Tanács nevű új testületet ugyan létrehozná ez az új javaslat, de nem rendelné alá a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). A nyilvánossá tett új szöveg meg sem említi az NKA-t, így feltételezhetően a jelenlegi struktúra és működésmód nem változna.
Egy újabb kiszivárgott dokumentum szerint a könyvkiadást állami irányítás alá vonná a kormány
Az elmúlt napokban az Artportal számolt be a szerkesztőségükbe eljuttatott salátatörvény-tervzet tartalmáról. Ezt követte egy újabb, már nem októberi, hanem decemberi tervezet, majd az Index hez is új dokumentumokat szivárogtattak ki bennfentes emberek. Az Artportal birtokába jutott előterjesztési szöveg szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megszűnhet jelenlegi formájában, a szerepét a Nemzeti Kulturális Tanács veheti át.
A Nemzeti Kulturális Tanács a különféle ágazatok “kultúrstratégiai intézményeinek” vezetőiből állna. A törvénytervezet egyedül a Petőfi Irodalmi Múzeumot említi, az Artportal megjegyzi, képzőművészeti intézményt nem sorol fel a szöveg. A lap megjegyzi, ebben a javaslatban már nem szerepel, hogy akár az NKA is a tanács alá kerülhetne, itt feladatként valamiféle kultúrstratágiai szerep körvonalazódik, amely szerint ez a testület rakja le “a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait”, az ágazati fejlesztési terveket.
Alapvető változás, hogy a javaslat végül nem nyúlna hozzá a független színházak – azaz nem nemzeti vagy kiemelt minősítésű színházak – működési támogatási pályázataihoz.
Különalkuk jöhetnek létre
Szintén nem került a törvénytervezetbe, hogy az állam nem köti új feltételekhez, így a vezetői kinevezésekbe való beleszóláshoz sem a támogatásait az önkormányzati fenntartású színházak esetében. Ha az önkormányzat egyedül nem tudja fenntartani a színházát vagy színházait, kérelmet nyújthat be a kormányhoz, “közös működtetésre”. A szöveg egyebek mellett ezt is leszögezi:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.[/perfectpullquote]
A miniszter és az önkormányzat egy szerződésben rögzíti majd a közös működtetés alapelveit, “ideértve a vezetői kinevezés módját is” – áll a javaslatban. Fontos megjegyezni, hogy ez ebben a formában mégsem jelent vétójogot. Ez azt jelentheti, hogy különalkuk lehetőségeit teremti meg a törvénytervezet.
Tehát kijelenthető, a nyilvános törvénytervezet sokkal puhább, mint várható volt.
Tiltakozás, Tüntetés
December 9-én, hétfőn 18 órakor a Madách térre szerveztek tüntetést, hogy tiltakozzanak a módosítás, a totális irányítás ellen. A Független Előadóművészeti Szövetség (FESZ) petícióját több mint 51 ezren írták alá cikkünk publikálásáig.
Ismert színészek is tiltakoztak, akik videóben mondták el véleményüket a kormány leendő intézkedéseiről.
Pintér Béla, a videó elején úgy fogalmaz, “a kormány a magyar kulturális élet teljes szétverésére készül, megszüntetné a független színházak támogatását, ezzel a biztos halálra ítéli őket.”
Pogány Judit: 30 év demokrácia után nem gondoltam, hogy megint a Kádár-korszakban érzem magam
Mint beszámoltunk róla, az elmúlt héten több dokumentum is kiszivárgott, melyek szerint a kormány irányítása alá vonná többek között a színházak finanszírozását, az EMMI-re, így Kásler Miklós miniszterre bízná a színházi igazgatók kinevezését. (Részletesen az ügy hátteréről ebben, ebben és ebben a cikkben írtunk.)
Az átalakítással kapcsolatban legerősebben talán Pogány Judit fogalmazott:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Én már színész voltam a ’60-as, ’70-es, ’80-as években is. Harminc év demokrácia után nem gondoltam, hogy egyszer ugyanúgy fogom érezni magam, mint akkor.[/perfectpullquote]
Az idén életműdíjban részesült színésznőhöz csatlakozva Bálint András is arról beszélt, hogy kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek, a “központi ellenőrzés és a cenzúra”. “Én ezt már megéltem, ne legyen újra” – mondta.
A szakma megvédi a Katonát és a Színművészetit
A színházi szakmák különféle csoportjai – a tüntetésre meghívott Vígszínház nem reagált a megkeresésre, hogy ott lesz-e a rendezvényen – tettek közzé nyilatkozatokat, amelyekben megvédték a Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a Katona József Színházat, amelyeket a nyilvánosságra került zaklatásos ügyek után keményen támadtak kormánypolitikusok, elsősorban is Halász János és Kocsis Máté, valamint a jobboldali- és kormánypárti sajtó. Nem mellesleg ezekre az intézményekre utalva nevezte Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető “zaklatószínházaknak” a színházakat általában.
Azóta a kormányszimpatizáns Dörner György vezette Újszínházban is kirobbant egy szexuális zaklatási ügy. A Színházi Dolgozók Egyesülete etikai bizottságot kért az elnökük, Mihályi Győző ellen egy 2016-os ügy miatt. (Korábbi cikkeink az ügyben, részletesen: Kirobbant az ügy; Etikai bizottság elrendelése; Megszólalt Mihályi)
“Felelősségi viszonyok tisztázása”
A mostani javaslat indoklásában ez a passzus azonban olvasható: “A szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.”
A hétvége érdekes fejleménye volt, hogy a Vidnyánszky Attila-féle Magyar Teátrumi Társaság is közleményt adott ki, amelyben tulajdonképpen megkérte a törvényalkotót, hogy enyhítsen a szabályozáson – anélkül természetesen, hogy bírálta volna azt. A 444 arról ír, hogy a Fideszen belül is zajlik egyfajta kultúrharc.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Úgy tűnik, hogy az MMA-ban mégsem Demeter Szilárd és Vidnyánszky fújják a passzátszelet[/perfectpullquote]
– idézi a lap az informátoruk – befolyásos, jobboldali kultúrpolitikus – szavait a Magyar Művészeti Akadémiáról. A 444 megjegyzi, az “MMA sikeresen lobbizott azért, hogy a magyar kulturális élet irányítása ne kerüljön át a szintén jobbos Demeter Szilárd PIM-főigazgató és körének kezébe”.
