Lesújtó eredményre jutott a tudományos vizsgálat
Sokáig úgy gondolták, hogy a ruhabérlés jó válasz lehet a divat fenntarthatósági válságára, de egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy még annál is rosszabb, mintha egyszerűen kidobnánk a fölöslegessé vált ruhadarabokat, írja a The Guardian.
Az Environmental Research Letters finn tudományos folyóiratban publikált kutatás a ruhák birtoklásának és ártalmatlanításának öt különböző módját vizsgálta, beleértve a bérbeadást, a viszonteladást és az újrahasznosítást. Megállapításuk szerint mind közül a ruhabérlés a legrosszabb választás: annak van a legnagyobb hatása a klímára. Mint kiderült, a ruhabérlés esetében az ide-oda szállítás és a tisztíttatás is terheli a környezetet.
Közben a zöldnek vélt ruhabérlés már egész külön ágazattá nőtte ki magát. Olyan hírességek, mint Gwyneth Paltrow vagy Ralph Lauren is beszálltak az üzletágba. A GlobalData becslése szerint 2029-re az ágazat értéke 2,3 milliárd font (975 milliárd forint) lehet. A Világgazdasági Fórum viszont idén arra figyelmeztetett, hogy az ágazat a globális károsanyag-kibocsátás 5 százalékáért felel.
A divatipar nem fog örülni a leginkább fenntartható fogyasztói stratégiának
A ruhabérlés azonban esetenként mégis jó megoldás lehet. Egy a témával foglalkozó szakértő, Dana Thomas szerint például jelentős események vagy esküvők esetében hasznos megoldás a vásárlás helyett.
Az új tanulmány szerint ha a bérbeadó cégek úgy változtatnák meg a logisztikájukat, hogy az környezetbarátabbá váljon, a bérbeadás környezetvédelmi szempontból egy szintre kerülne a viszonteladással. A tanulmány azt is megállapította, hogy a divatfogyasztás legfenntarthatóbb módja az, ha kevesebb darabot vásárolunk, és azokat a lehető leghosszabb ideig hordjuk.
„Fenntartható akarsz lenni? Vásárolj kevesebbet, vásárolj jobban” – ajánlotta Thomas, a gyorsan változó divattal és a ruhák jövőjével foglalkozó Fashionopolis: The Price of Fast Fashion and the Future of Clothes című könyv szerzője.
Az vagy, amit megveszel – Slow fashion pro és kontra
A környezetvédelem jó marketing-hívószó: a lelkiismeret a legerősebb motiváció. A slow fashion biztonságos terep: ártani ugyanis nem ártunk vele senkinek. De mi is ez?