Barcelona fuldoklik, mert megtelt
A 20. század elejére Barcelona lakossága kinőtte a várost: a túlnépesedés miatt gyakran pusztított kolerajárvány, a lakosság várható élettartama a londoni és párizsi átlagéletkor alatt volt.
Ezért Ildefons Cerdà katalán építész forradalmi ötlete alapján elkezdett terjeszkedni a város a középkori falain túl is. Így jött létre a hálós utcaszerkezetű Eixample negyed széles utcáival, zöld köztereivel. Ám mára ez a terület már Barcelona tágabb belvárosához tartozik, és száz év alatt a szellős városszerkezet is beépült: az egykori zöldterületek helyén lakóházak, kereskedelmi épületek vagy parkolók foglalják el.
Ezen nagyvárosokban a legdrágább az élet a koronavírus óta
Párizs lassan megfizethetetlen.
Kapcsolódó cikk
Északon a hegyek, délen pedig a tenger közé szorítva 1,6 millió – illetve Barcelona vonzáskörzetével 5 millió – embernek kéne megfelelő teret és levegőt biztosítani, miközben a város légszennyezettségi adatai folyamatosan meghaladják az Európai Unió és a WHO határértékeit. A Világgazdasági Fórum adatai alapján Barcelona zajszennyezésben is élen jár.
Mindkét adat fő okozója a gépkocsiközlekedés. Európában itt a legmagasabb az 1 négyzetkilométerre jutó személygépkocsik száma (6000 autó). A magántulajdonban lévő járművek a város 60%-át elfoglalják, miközben csupán a közlekedés 20%-át teszik ki. Az autóforgalom döntő részét nem a helyiek, hanem a városba autóval érkezők és az átmenőforgalom generálja. A városban zajló intenzív építkezések közepette, valamint miközben a középosztály megtehette, hogy szabadidejüket a tengernél vagy a hegyekben található telkükön töltik, a városvezetők nem fordítottak kellő figyelmet parkok és közterek létesítésére. Olga Subirós építész ezt úgy fogalmazta meg, hogy négyzetméterben gondolkodtak, és nem köbméterben.
Az üres telkekre eddig mindig építési területként tekintettünk, amiből anyagilag profitálhatunk. Cerdà elképzelése az volt, hogy megnyitja és lakhatóbbá teszi a várost. Önkormányzatként meg kell változtatnunk azt a mentalitást, amely kizárólag pénzügyi vonatkozásában képes látni a várost. A közterület mindenkié. Márpedig eddig az autósok érdekei kerültek előtérbe a közterülethasználat során
– jelentette ki Janet Sanz alpolgármester a The Guardiannak.
Kevesebb közút, jobb levegő, több zöld tér a járvány mellékhatása
A városvezetés célja, hogy ezen a szemléleten változtasson: kidolgoztak egy tíz éves tervet, amely megszüntetné az autók dominanciáját és visszaadná a lakóteret a gyalogosan közlekedők és a helybeliek számára. A nagyvárosok környezetvédelmi intézkedései komoly szerepet játszanak a globális klímavédelemben is. Európai Uniós törekvés, hogy a városokat összekötő légiforgalom egy részét fokozatosan áttereljék a jóval környezetbarátabb vasútra.
Egészen mostanáig Barcelona egyik fő konfliktusa a köztérhasználattal kapcsolatosan a tömegturizmus és a helyiek között zajlott. A koronavírus-járvány azonban a légszennyezést emelte a politikai napirend élére. A tavaszi 45 napos kijárási tilalomnak köszönhetően a barcelonaiak ízelítőt kaptak abból, milyen az, amikor a városban nem járnak autók, hallani a madárcsicsergést, nem kell túlkiabálni az autók zaját, és az allergiások tünetei enyhülnek.
A járvány rávilágított a lakhatási egyenlőtlenségekre is: a legszegényebb réteget, akik sokan laknak kis alapterületű lakásokban, sújtja a leginkább a közterek hiánya. Amikor a vendéglátó- és kulturális intézmények zárva tartanak, csak szabadtéren lehet némiképp fellélegezni a bezártságból.
A városban már 2015, Ada Colau polgármestersége előtt is igyekeztek visszahódítani a köztereket a városlakók javára. Az akkori próbálkozásokat azonban rosszul kommunikálták, nem vonták be a helyieket, ezért jelentős ellenállásba ütköztek. A járvány miatt viszont az ellenzők bírálatait könnyen meg lehetett cáfolni azzal, hogy a közterek nagyban hozzájárulnak az egészségéhez.
Mat Hennek kihalt városfotói a világjárvány előtti vihart megelőző csendről
Mat Hennek fotográfus már jóval a koronavírus-járvány előtt észrevette a kihalt városokban rejlő szépséget.
Kapcsolódó cikk
A tízéves városzöldítő program alappillére a szuperblokkok létesítése: kilenc háztömbönként padokkal, virágládákkal megszüntetik az átmenőforgalmat, a házak között pedig kerékpársávokat, játszótereket és zöldfelületeket létesítenek a parkolók helyén. Eddig hat ilyen háztömbcsoportot alakítottak ki, a terv szerint pedig összesen 500 forgalomcsillapított háztömbcsoport jön majd létre. A Sant Antoni barrio tömbben két év alatt a gépjárműforgalom 80%-kal, a nitrogén-dioxid-szennyezés pedig 33%-kal, a zajszint 5 decibellel csökkent.
Öt év alatt Barcelona kerékpárút-hálózatának hossza megduplázódott, 3500 parkolót számoltak fel. Az egész városból kitiltották a dízelautókat, az iskolák környékéről pedig az autóforgalmat. Bár az autós érdekvédelmi szövetségek bírálták az intézkedéseket, a lakosság mégis széleskörűen támogatta a projektet.
Saját autóval járni a városban kiváltság
A háztömbcsoportok zöldítése hosszú időt vesz igénybe, a járvány alatt a taktikai urbanizmus olcsó és kis mértékű beavatkozást igénylő módszereit lehetett alkalmazni azonnali válaszlépésként. A már említett új kerékpárutak kijelölése mellett a gyalogosok is több helyet kaptak az autósok kárára négy barcelonai főúton. 2030-ig minden harmadik Eixample negyedbeli utat szeretnének ilyen módon átalakítani, úgy, hogy 200 méternél senkinek ne kelljen többet gyalogolnia zöld területért.
Nehéz feladat egy ennyire sűrűn beépített városban új köztereket létesíteni. Az egyetlen felszámolható tér a parkolóhely. Ha feltörjük a betont és fákat ültetünk a helyére, akkor érthetjük meg igazán, hogyan működik egy város. Ahelyett, hogy látványos beruházásokat építenénk, arra kellene erőforrást fordítanunk, hogy fenntartsuk és megőrizzük azt, amink van. Ez talán kevésbé vonzó, de nem ver senkit adósságba, és zöld munkahelyeket teremt
– mondta Garbino Carballo, az önkormányzat tájépítésze.
„Az emberek azt mondják, hogy joguk van saját autóval járni. Ez ma már nem jog, hanem kiváltság. A tiszta levegőhöz viszont mindenkinek joga van. Az egyéni jogoknak nem lenne szabad felülkerekednie a közösség jogain”
– említette meg Subirós felidézve, hogy a helyi egészségügyi hatóság adatai szerint évente 1000 ember hal meg Barcelonában az autók légszennyezése miatt.
„Gyűlölöm ezt a kurva várost” – Megjelent a Szabó Benedek és a Galaxisok új klipje
Szabó Benedek körbetekintett, és arra gondolt, milyen jó lenne, ha most a füvet nyírná a bajai házuk előtt, ahelyett, hogy Budapesten szállna fel egy tömött metrópótló buszra, és egyébként is elege van mindenből és mindenkiből.
Kapcsolódó cikk
„Tevékenységünk alapja az emberi élet védelme. Amit most teszünk, az éppen úgy a figyelem középpontjába állította Barcelonát, mint amikor a város átalakult az 1992-es Olimpiára. De a Barcelona márka már nem a nagyberuházásokról szól, hanem arról, hogyan tegyük egészségesebbé és fenntarthatóbbá a várost, ahol élünk”
– zárta gondolatát Subirós.
