A hongkongi ÁNTSZ az évforduló előtt vette észre, hogy nincs engedélye a múzeumnak
A múzeum üzemeltetője, a Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (Hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására) szerdai közleményében azt írta: a múzeum igazgatóbizottsága további jogi tanácsadást tart szükségesnek az ügyben. „Úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen bezárjuk a múzeumot dolgozóink és látogatóink biztonságának megóvása érdekében” – közölték.
A szövetség korábban Hongkongban minden június 4-én gyertyafényes megemlékezést szervezett a Tienanmen téri események évfordulóján. A megemlékezés megtartására a hongkongi rendőrség idén második alkalommal nem adott engedélyt a koronavírus-járvány miatti óvintézkedésekre hivatkozva.
Kedden jelent meg a hír, hogy a hongkongi élelmiszer- és környezethigiéniai hatóság vizsgálatot indított a múzeum ellen egy olyan panasz kapcsán, miszerint az intézmény nem rendelkezik a vonatkozó jogszabályok által előírt engedéllyel.
Máig nem tudni, hány kommunista ellenes tüntető vesztette életét a Tienanmen téren 32 éve
A múzeumot üzemeltető szövetség közölte: a kiállítást 550-en látogatták meg azóta, hogy a múzeum vasárnap újranyitott egy korábbi – járvánnyal kapcsolatos – bezárást követően. A szövetség továbbá arra szólította fel a hongkongiakat, hogy emlékezzenek meg a maguk módján a június 4-i évfordulóról „törvényes, biztonságos, békés és ésszerű módon, hogy az igazság ne tűnjön el”.
A Kínai Kommunista Párt kötelezővé tette a moziknak a propagandafilmek vetítését heti kétszer
Csak év végéig az állampárt 100. évfordulója apropóján.
Kapcsolódó cikk
A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután áprilisban elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők.
Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában – ahogyan Tajvan autonómiája is – azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja is lehetett a vérengzésnek.
Kínában az eseményekkel kapcsolatos megemlékezéseket és megnyilvánulásokat szigorúan tiltják.
Kína egyre inkább igyekszik cenzúrázni vagy elnyomni a szabadon gondolkodó kínai művészeket, Hongkong, Tibet és Tajvan autonómiáját. Hillary Clinton nemrég azt nyilatkozta, hogy a nyugati típusú demokráciák számára az egyik legnagyobb fenyegetést az autokráciák jelentik.
Ai Weiwei nem bízik a britekben, mert a hongkongi tüntetésekben nem veszik ki a részüket
Kína legismertebb művésze szerint az Egyesült Királyság egyszerűen nem akar felelősséget vállalni a globális demokráciáért.
