A 2026-os tavaszi hatalomváltás utáni miniszteri átadás-átvételi ceremónia a hazai politikatörténet egyik legfeszültebb sajtóeseményévé vált. Rogán Antal volt propagandaminiszter az újságírók kereszttüzébe került, ahol kíméletlen kérdéseket kapott a százmilliárdos luxusberuházásokról és a vitatott állami szerződésekről. Ahogy a történelemben a bukott rendszerek vezetői, úgy a távozó politikus is minden erejével próbálta védeni az előző kabinet omladozó örökségét.

A tízmilliárdokból felújított Miniszterelnöki Kabinetiroda pazar kialakítása miatt a volt tárcavezető rögtön magyarázkodásra kényszerült a kamerák előtt. Védekezése szerint a helyszínt eredetileg nem is ők, hanem a Külügyminisztérium választotta ki a saját céljaira. A luxust firtató felvetésekre határozottan kijelentette: „én azt gondolom, hogy ez egy nívós felújítás volt, egy szép irodaház, és a következő 15-20-30 évben is egyébként a következő kormányok céljait fogja szolgálni.”

Rogán Antal saját bútorai!

Az eltitkolt designerkanapékról és az elképesztő rongyrázásról szóló kérdésekre a leköszönő miniszter egészen megdöbbentő választ adott az élő adásban. Kifejtette, hogy a hatalmas épület kilencvenkilenc százaléka a lehető legegyszerűbben lett berendezve, és a reprezentatív tárgyalókat sosem használták. A saját elzárt irodájáról pedig kerek perec ezt mondta: „az én szobámban, például a saját bútoraim voltak, amiket egyébként körülbelül 16-20 éve használok, és minden alkalommal magammal is viszek.”

A sajtó képviselői nem hagyták szó nélkül a sokak által gyűlöletkeltőnek nevezett, tízmilliárdokat felemésztő kormányzati reklámkampányokat sem. Rogán Antal erre rögtön ellentámadásba lendült, mondván, valójában a jelenlegi, újonnan megválasztott miniszterelnök megnyilatkozásai testesítik meg a gyűlöletet. A drága kampányokat egy megdöbbentő számmal védte: „Én azt gondolom, hogy ezek minden alkalommal, amikor egyébként lefolytak, mögöttük olyan konzultációk álltak, amiket csak 2022 és 2026 között 10 millió ember tartott érdemesnek arra, hogy kitöltsön”.

Balásy Gyula teljes összeomlása!

Az interjú legdrámaibb pontja egyértelműen Balásy Gyula cégcsoportjának rejtélyes, államnak történő felajánlása volt, ami hatalmas vihart kavart a közéletben. A milliárdos cégvezető helyzetére utalva a volt miniszter leszögezte: „ott nyilvánvaló, hogy egy összeomlást láthattunk.” Szerinte a vállalkozó azért lépett így, mert építő típusú emberként nem akarta leépíteni a cégeit, de a vagyont nem vitte magával. Hangsúlyozta, hogy „ha a kormány ezt elfogadja, akkor azt gondolom, hogy ebből a szempontból gyakorlatilag a saját osztalékait visszaadta”.

A szerződések tisztaságát illetően Rogán hajthatatlan maradt, és állította: „itt természetesen minden megbízását közbeszerzésen nyerte, mindegyiket kivétel nélkül”. Amikor szembesítették azzal, hogy az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos állítólag kényszerből írta alá a papírokat, a távozó politikus kíméletlenül hárította a felelősséget. Az aláírókra hivatkozva kijelentette: „Ez nem igaz, és aláírta ezeket a szerződéseket, tehát ha aláírta, akkor a felelősséget az aláírásával vállalta.” Ez a fajta bűnbakkeresés a politikai rendszerváltások utáni elszámoltatások klasszikus, elkeseredett taktikája.

A 2026-os hatalomváltás egyik legkínosabb eseménye volt, ahogy a volt propagandaminiszter a felelősséget hárítva próbálta tisztára mosni a végleg összeomlott rendszer milliárdos költekezéseit.

A túlárazott megbízásokra vonatkozó kritikákat azzal ütötte el, hogy a hatalmas összeg csak a nagy volumennek volt köszönhető. A profitról elmondta: „Ha megnézi egyébként a profit arányukat, az egyébként nagyjából megfelelt az iparági 9-10%-nak”. Végül arra a kérdésre, hogy tisztességesen járt-e el a posztján, röviden annyit mondott: „Én azt gondolom, hogy igen.” A politikai jövőjét firtató újságíróknak pedig kőkeményen odaszúrt: „Én Orbán Viktor mellett dolgozom, ahogy eddig is mellette dolgoztam.”