Olvasom Élőbeszédszerű versek és ütemhangsúlyos novellák – Ezek voltak 2018...

Élőbeszédszerű versek és ütemhangsúlyos novellák – Ezek voltak 2018 legjobb kötetei

Promóció

Világokat alkotni könnyű, de olyat, amibe az olvasó is belefér, annál nehezebb. Szerencsére 2018-ban is bőven volt, aki megugrotta ezt az akadályt, így egy változatos, izgalmas listát tudtunk összeállítani a tavalyi év legjobb verses- és novellásköteteiről. Olvasható benne olyan, ami megérdemelten népszerű és olyan, ami érdemtelenül maradt árnyékban. Az alkotók Margó-díjtól kezdve, Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjon át egészen József Attila-díjig rendelkeznek elismeréssel. A színvonal tehát garantált.  

Simon Márton: Rókák esküvője (Jelenkor Kiadó)

Promóció
- Advertisement -

Többször kell forgatni, közben hallgatni és figyelni. Simon Márton költészete már a Dalok a magasföldszintrőlben és a Polaroidokban is az olvasó bőre alá bújt. A szó szoros értelmében olyan asszociációkra ösztönöz és érzéseket vált ki, amelyekről mi magunk sem igazán tudtunk.

A Rókák esküvője mintha a Polaroidok öt évvel későbbi folytatása lenne, és az olvasók meglepődnének, hogy még mindig érvényesek az egyes sorok.

A költő is hasonlóképpen nyilatkozik: „A Polaroidokban nagyon élveztem, hogy szinte bármit leírhatok, és hirtelen kitárult a világ. Most, a Rókák esküvőjében ezt szerettem volna nem elveszíteni.” A kötet olykor azt a hatást kelti, mintha egy összefüggő gondolatfolyamba önkényesen beszúrt címek választanák el az egyes verseket, máskor pedig kerek egésznek látjuk a nagyrészt szabálytalan formájú szövegeket.

Attól még nem leszel táj, hogy egy kéklevelű, / szomorkás erdő ég benned nagy lánggal (Önarckép kilátással)

„Ha – ahogy mondják – az építészet kővé vált zene, / úgy egy sír betonkockája egyetlen kitartott hang lehetne.” (.Mov)

Döbbenetesen őszinte és mellbevágó. Egymásra halmoz mikrojelenségeket. Simon kötete tele van egymás hegyén-hátán heverő hétköznapi szituációkkal és olyan metaforikus világgal, amitől, ha egy-két sort idézünk, rögtön bennfentesnek érezhetjük magunkat.

A Rókák esküvője nyerte el az egyik legrangosabb irodalmi díjat – Simon Márton kapta a Horváth Péter Ösztöndíjat

Keresztury hangsúlyozta az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején. A nettó 6.000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése.

Lehet, hogy valaki első olvasás után széttárt kezekkel áll a kötet előtt és nem érti, miért e nagy figyelem és a felkapottság. Annak javaslom, olvassa el megint, ezúttal hangosan.

/ Fotó: PicBon / Simon Márton

Mécs Anna: Gyerekzár (Scolar Kiadó)

Mécs Anna maga mögött hagyta a létbiztonságot és elkezdett írni egy másfajtáról. A szerző Margó-díjas novelláskötetében kifordítja a saját világát és megmutat olyan határhelyzeteket, amiket nehéz vele azonosítani, de mégis valahol önmaga.

Átadták az ország egyedülálló irodalmi díját – Tudósítás

Négy napon át ismét az irodalom kapja a főszerepet a Várkert Bazárban. A Margó Fesztivál az eddiginél is több programmal várja az olvasás szerelmeseit. A könyvbemutatókkal, könyvvásárral és kerekasztal-beszélgetésekkel teli rendezvény nyitóprogramja a Margó-díj átadása volt. – nyitotta meg az eseményt Sándor Gabriella, a Libri-Bookline Zrt. marketing igazgatója.

Már az első oldalakon magával ragadnak a szellemes történetek, amelyek – mintha időzítővel lennének ellátva – pontosan akkor válnak annyira érdekessé, hogy már nem lehet letenni, mikor az olvasó már éppen átlagosnak definiálná.

Ám az alacsonyságot hamar kinőttem, nagyanyámnak a kiscsoportos anyák napján kellett először szembesülnie azzal: magas vagyok. Hátrahívta az óvónőt, egy kétezresébe fájt, hogy ne a leghátsó sorból énekeljem az Orgona ágát. (Te magasságos)  

A történetek elemi értelméhez sokat hozzáad, ha ismerjük az írónő történetét és a berögződéseit. Nem példa nélküli, hogy valaki a közéleti személyiségekben bővelkedő családjában korlátok között érzi magát vagy éppen pár euróból él meg külföldön a szabadság jegyében.

Az írónő, aki a matematika szerelmese volt azért ragadott tollat, mert nem volt wifi egy amszterdami albérletében.

„Valahogy így kezdődött: ahhoz, hogy írni kezdjek, kellett ez a vákuum, ez a kényszerhelyzet is, hogy ne tudjam lekötni magam mással.” – meséli egy interjúban. Olyan lányokról és fiatal nőkről kezdett el írni, akiknek valahogy nem nyílik ki az ajtó bizonyos helyzetekben. A gyerekzárat pedig már kioldották.

/ Fotó: Deskgram

Bödecs László: Az árvíz helye (FISZ-Könyvek)

Univerzális, de közben minden itt történik körülöttünk, az orrunk előtt. Bödecs László második kötetében hű marad a cím sugallta keserűséghez, ami ugyanúgy át tud itatni egy budapesti péntek estét, mint egy nagyobb és „közösebb” világot.

Kritizál, ellentmond és lázad, de csak a maga csendes módján.

Igyekszik mindenkit bevonni a világába, ami lehet, hogy egy tengerparti nyaralás apropóján jött létre, de az is lehet, hogy egy belvárosi kocsmában. Többes szám első személyben beszél a legtöbb esetben, talán azért, hogy mindenki elmondhassa:

Míg veszteségeinket dédelgetjük / sörhabba mártjuk az ujjunk, / a távozók arcáról lenyaljuk a bánatot / és őrizzük ezt a csillogást. (Megingathatatlan)  

A Semmi zsoltár című első kötete után – ami Kemény István szavaival élve „olyan, mint egy blog: itt és most játszódik, saját sztorikkal, privát szerelmekkel, trendiséggel, humorral”.

„Laci templomba, Leó fesztiválokra jár” / ContextUs

A beszélgetésre a debreceni Butiq étterem belső udvarán került sor, amely már eleve megteremtette a barátságos légkört. Purosz Leonidasz kötete néhány héttel ezelőtt jelent meg Ennek a városnak meg kell épülnie címmel, Bödecs László könyvét, melynek címe Semmi zsoltár, pedig már egy évvel ezelőtt kezükbe vehették az olvasók.

Az Árvíz helye egyszerre személyesebb és közérdekűbb, olyan, mint egy elsuttogott rendszerkritika. Aki még nem ismeri a költőt, az vegye kézbe a kötetet, nyissa ki és az első véletlenszerűen elolvasott versszak meg fogja győzni!

/ Fotó: Dunszt

Szvoren Edina: Verseim (Magvető)

Az olvasók kedvence, ami rendre a toplisták élére kerül. Szvoren Edina azon magyar írók egyike, akiket az a fajta, Amerikára jellemző dicsfény övez, amiben az alkotók műveit sokat koptatott, de nagysúlyú szavakkal jellemzik. Szvoren esetében például olyanokat olvasni, mint „mesteri” vagy a „legtehetségesebb, legegyénibb” esetleg, hogy „az írónő nemigen tud hibázni.”

Ezek a jelzők persze feltételezhetik, hogy az írónő „hátra dőlhet” és úgy írhat, ahogy neki tetszik, de a Verseimben is folytatódik az, amit legelőször a Petruban, majd a Nincs, és ne is legyenben, végül Az ország legjobb hóhérjában megalapozott.

Olyan korrajzot vet papírra, ami messzemenőkig kidolgozott és valahogy mindig éppen úgy és akkor igaznak hat.

Minden sorra és néha a szavakra is döntő súlyt akaszt, mint egy jó vers esetében. A líra és a próza közötti árkot sorompóval vagy éppen HÉV sínekkel 3hidalja át és igyekszik egyes történéseknek úgy nyomatékot adni, hogy észrevétlenül többet jelentsen annál, ami.

Találkozója volt egy férfival, akit valamelyik társkereső oldalon ismert meg néhány héttel azelőtt. Kérdezgettem őt. A munkatársnőm óvatosan és önironikusan válaszolt, ahogy a negyven körüli nők, ha már régóta magányosak. Amikor a távolsági busz sárga orra az utastérbe ékelődött, elhallgatott, aztán hörögni kezdett. (Látogatók)  

Egyes kritikákban arról számolnak be, hogy már pár sor után azonosultak a szereplővel és vele egy emberként várták az eseményeket. Más vélemények szerint pedig megfoghatatlanok maradtak a történetek és elmaradt a várt „szvorenes” hatás.

Átadták a Mészöly Miklós-díjat az író szülővárosában

A Mészöly Miklós Egyesület a szerző 2018-ban, a Magvető Kiadónál megjelent Verseim című novelláskötetéért ítélte oda a díjat, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át a szekszárdi Művészetek Házában 16. alkalommal rendezett Mészöly-emléknapon.

Az írónő állítása szerint: „Ebben az írásban főként az izgatott, hogyan lehet valamit úgy csinálni, hogy voltaképp nincs hozzá közünk, és mintha idegenek lennénk a saját hivatásunkban.” Ezek az életszagú, mégis olykor bizarr novellák mindenkinek másképpen csapódnak le. Hogy nekünk éppen miként, annak kiderítésére csak egy mód van: el kell olvasni.

/ Fotó: SzIF Online

Kali Ágnes: Ópia (FISZ-Könyvek)

Olyan, mintha a fiatal költőnő, száz éve élne, és valami titokzatos tudással válna hatalmassá az idő felett.

Traumát dolgoz fel olyan hangon, a szavakat annyira pontosan és alaposan válogatva, hogy épp ott és úgy hat, hogy az olvasó megértsen valamit abból a bizonyos szörnyűségből.

Kali Ágnes elmondása szerint „ha bizonyos traumákat felvállalunk, az egy adott pontig bátorság, de vékony a határ bátorság és öncélú manifesztum között.” A kötetet egyszerre hatja át a végletes fájdalom és az élni akarás, ami egy furcsa paradoxonban szólít fel minket is. Felráz abból az egykedvűségből, amiben már túl mélyre süllyedünk néha.

az éjszakákat a tenger partján betonba öntik / arctalanná torzul az ébenfekete szerelem / törött tükröket árul a konstancai kaszinónál / madarak alszanak a tengerben / szárnyuk pikkelyesedik (Ópia)  

„Átlendül nemi szerepeken és időn.” Ezt a mondatot szintén a költőtől idézem, mivel úgy beszél a saját lírájáról, hogy azzal teljes mértékben egyetértek. A megfejtéshez is kapaszkodókat biztosít. Módosult tudatállapotot idéz elő, úgy, hogy csak szavakat adagol. Egy közös és nem feltétlen boldog utazásra invitálja az intellektusunkat, az úti cél viszont nem ismert.

/ Fotó: Dunszt

Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave Könyvek)

Egy kötet, amiben az abszurd metaforák életre kelnek és elénk tárnak egy kifordított magyar valóságot. Persze sokan elmosolyodhatnak ezen, hiszen már így is eléggé képtelenek körülöttünk az események.

Ott azonban még nem tartunk, hogy olyan falvak legyenek, ahol embereket termesztenek a földeken vagy olyan növények, amelyek a túlvilágra nyitnak átjárót.

Veres Attila, a magyar weird irodalom jelentős személyiségeként emlegetett író, az Odakint sötétebb című regénye után tizenöt hátborzongató fikcióval jelentkezett. A néhol erősen politikai színezetről pedig így nyilatkozott: „Úgy próbáltam megírni őket, hogy általánosabb képei legyenek az utóbbi húsz év magyar hétköznapjainak, és ne pedig politikailag terhelt életképek a ma valóságából.”

Abban az ingergazdag környezetben, ahol a fogyasztó az egy valamire figyelést a monotonitással kezdi azonosítani, nem elég a pontos, szép és kreatív történetszövés. A figyelmünket az első másodpercekben le kell kötni és az ingerhiányt azonnal kielégíteni. Ezért – vagy persze egészen más okból – kezdődik egy-egy novella így:

Szabina azért ment pornófilmet forgatni az isten háta mögé, mert az eredeti asszisztens (a tisztesség kedvéért nevezzük Julcsinak, pedig Rékának hívták) beleugrott egy medencébe egy langymeleg nyári alkonyon. (A présházban)  

Mennyire szeretünk megdöbbenni? Egy irodalmi mű esetén a váratlan és kiugró események következménye mindkét esetben az, hogy tovább olvassuk. Vagy mert éppen ezt vártuk vagy felmerül bennünk a kérdés: „mégis mi a fenét képzel az író?” – és dacból folytatjuk. Mindenki eldöntheti egy ilyen kezdés után, vállalja-e a többit.

/ Fotó: AH Magazin

André Ferenc: Szótagadó (Jelenkor Kiadó)

A költő, akiről kiderült, hogy egy szuszra írja azokat a verseket, amik a legjobban számítanak, új kötettel rukkolt elő. Valójában ezzel megtestesíti a sokak fejében az alkotó emberről élő képet, miszerint csak leül és létrehoz valami egészen csodálatosat.

A Szótagadónak már a címe is előrevetíti a jellemzőit: szellemes, átgondolt, többrétű, de közben mégis kissé egymásra hányt.

Ezt a szerző is megerősíti, mikor azt mondja, hogy általában mondatfoszlányokat és verssorokat gyűjt, amelyekből majd összeállíthatja nagy, szőnyegszerű verseit. Mintha egy kicsit az univerzum irányítaná az alkotását, mintsem ő maga.

(…) a kutyát sohasem / simogatod, de helyette mindig magadat / ütöd, úgy neveled hűségre. és ő követni / fog, és csaholni, még akkor is, amikor / magatokra gyújtod majd az erdőt. (szelídítés )  

Elsőkötetes szerző, de az irodalomfogyasztás a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztőjeként már egy jó ideje a hivatása, és slammer közegekben sem ismeretlen.

André Ferenc: “A jó közéleti költészetet tudom szeretni, mint például Petriét” – Interjú

Nem mindig egyszerű átlépni az országhatárokat, nehezen jutnak át a könyvek Magyarországra Erdélyből vagy fordítva. André Ferenc költő, az első Erdélyi Slam poetry Bajnokság győztese így olyan kiadót válaszott első kötetének, mely a szótagadó címet viseli, ami mindkét országban jelen van.

A Szótagadóban a ragaszkodás különböző dimenzióiról beszél, állati-emberi és személyközi kontextusban, megpendít közéleti helyzeteket és operál mémek szövegeivel is. „Ha a kép és a szöveg viszonya létrehozza az eminens mémhez szükséges feszültséget, létrejön a műalkotás tapasztalata.” – nyilatkozta a ContextUsnak. A szabadversei olykor megkívánják az élőszót, mintha úgy nagyobb érvényt szereznének.

/ Fotó: A szem

Budapest OFF – Kortárs novellák (Pozsonyi Pagony)

Szeretjük a nagyvárost, mert csak egy van belőle. Magyarországon mindenki „feljön” Pestre és „leutazik” vidékre, centralizált országunknak a kulturális élet központja mindig a főváros volt és marad is. A legjobb, hogy ezzel az állítással annyiféleképpen lehet vitatkozni, ahány helyről jön az ember. Annyi biztos, hogy novelláskötet még csak Budapestről született. A Budapest OFF egy kézzel kihajtogatós térképhez hasonlít, mivel a lapjait áthatja egyfajta tévelygés, útkeresés és zsákutcák tömkelege.

Tizenhárom világkép fonódik össze, ha nem is egy történetté, de egy budapesti jellemrajzzá.

Az alkotók utánanéztek, olvastak, történelmet kutattak a kerületekről. Az egyes novellák szerzői (Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István és Totth Benedek) körbejárták és csak figyelték az épületeket, az embereket és hallgatták, mit mesél a város. A budapestvideo.hu oldalon elérhetőek azok a kis összefoglaló videók, amelyek által személyesebbé válnak a sorok és még több vizuális támogatást kapnak az egyes történetek.

Ezen a reggelen kicsivel fél hét előtt ébredt. Magára húzta a farmerját meg egy pólót, és
kicsoszogott a konyhába. Az életmentő kávé után Budapest a fürdőszobába ment, és miközben fogat mosott, a tükörbe nézve elcsodálkozott rajta, milyen jól néz ki, pedig már vagy százötven éves. Azon morfondírozott, lehetne-e még az ő korában egy könyv főszereplője… Nem tudta eldönteni. 
(fülszöveg)

Kárpáti Tibor rajzai nagy pixelekben állnak össze épületekké, tájakká, amik Budapestet alkotják. A Pac-Manre vagy Super Mariora emlékeztető művek csak arra várnak, hogy megmozdulhassanak, hogy az olvasó eléjük üljön és megnyomja az ON gombot: a játék akkor elindul. A Budapest OFF is ilyen.

/ Fotó: Civitas

Kemény Gabriella: Zsebuniverzum (Fiatal Írók Szövetsége 2018)

Gyermeki nosztalgiába bújtatott huszonegyedik századi hideg és meleg. Kemény Gabriella költészetét nagyon sokan az Instagramról ismerhették meg, ugyanis tudatosan épített egy olyan közönséget, ami a verseit már elsőkézből vizualitással (fényképekkel, grafikákkal) társította.

Apró pillanatokat rögzít, amik egy meseszerű asszociációs láncként történetté sűrűsödnek.

A költő nem titkolt célja a múltidézés, az erőteljes képiség és a banalitásig való fokozás helyett a bájos és egyszerű fogalmazás. A vele való beszélgetésekben általában az is felmerül, hogy szeretne egy Budapestről szóló mesekönyvet írni. A gyerekkorig való visszanyúlást pedig ezzel magyarázza: „Amin a legtöbbet tudok gondolkodni, azok az életem első pár évében zajlottak, onnan tudok meríteni.”

És most úgy nézel, mint aki / az egész életét kocsik hátsó ülésén / akarja tölteni (…) / Azt hiszed, ha megtanulsz nem emlékezni, / felnőtté felejted magad? (Z analízise )  

Nem csak a versek, hanem Terenyei Tímea grafikái miatt is érdemes fellapozni a kötetet, amelyek olykor annyira szerves részei a szövegeknek, mintha szavakat pótolnának – vagy legalábbis hangsúlyoznák azokat.

Tejfölös pohárról és húspultról beszélnek a világegyetem hangjain

Halkan szűrődik ki a zene a zöldre festett vasajtók mögül, pár hangot elnyel a vakolat, párat recsegősen visszaver. Az Óvóhely hűvös és történelmi légköre valahogy mindig várakozással tölti el a látogatót. „Ennek a furcsa helynek biztosan története van” – merülhet fel egyesekben, és esténként egy-egy előadás alkalmával a nézők meg is tudnak valamit ebből a történetből.

A fogyasztási szokásainkhoz igazodva rövidebb, instantabb formájú költeményeket találunk a könyvben, sorai bekúsznak és gyökeret vernek a gondolatainkban. A fiatal költő egyértelműen a saját korosztályát célozza meg, akiknek hasonló tempóban hasonló témák körül forog a világuk.

/ Fotó: Kemény Gabriella Inst4gram-oldala

És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete (Cser)

Nem véletlenül létezik meseterápia és Dixit, hiszen a mesék fontosak. Biztosan mindenkinek megvan a meseláncjáték élménye, mikor a tábortűz mellett egy osztálykiránduláson vagy drámaórán egy-egy mondattal kell folytatni az előttünk lévő történetét. Az És boldogan éltek? novelláskötet irodalmi szintre emeli ezt a játékot.

A nagy klasszikusok végszavát adja kortárs írónők kezébe, hogy folytassák!

Bújjanak Hófehérke, Csipkerózsika vagy éppen Holle Anyó bőrébe és porolják le egy kicsit a csillámport magukról, reflektáljanak a jelenünkre. A történetmesélők csak annyi instrukciót kaptak, hogy válasszanak egy mesehősnőt, és folytassák a karakter életét a gyerekmese után 1, 2, 10 vagy akárhány évvel.

A mérleg másik serpenyőjében az én életem volt, és nagyreményű, ígéretektől duzzadó tehetségem. Ida házassága maga lett a földi pokol, nem vitatható. Hamupipőke pedig, mert valójában Idát hercegné korában is így emlegette mindenki, végül győzedelmeskedni fog. Mindannyiunkon. (Urgon Zsolna: Hagyaték)  

Meg persze az effajta gyűjtemény multifunkciós jellegű. Az egyszerű vásárlónak alig van ideje olvasni, de ha már olvas, akkor jót szeretne, ám a bőség zavarában gyakran elveszik. Egy rosszul kiválasztott regény pedig akár kedvét is szegheti, így egy olyan instant kortárs szerzői körkép, mint ez a könyv, segíthet a választásban.

„Tanuljuk meg erőforrásnak használni a félelmet” – Tudósítás Al Ghaoui Hesna Holli, a hős kötetéről

A haditudósításairól ismert riporter saját rajzaival illusztrált könyvével, a Holli, a hős című mesekönyvvel kíván segíteni a gyerekeknek, hogy helytálljanak a nehéz helyzetekben, bátran és magabiztosan szembenézzenek a kihívásokkal. Az októberi Margó Fesztiválon Hesnával Szél Dávid pszichológus és Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója beszélgetett.

A szórakoztató novellaolvasás közben fel lehet térképezni azt a stílust, amiből többet szeretnénk. A svédasztal pedig gazdag: Arany Lídia, Berg Judit, Boldizsár Ildikó, Halász Rita, Hernyák Zsóka, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Molnár T. Eszter, Nina Yargekov, Sárbogárdi Jolán, Rakovszky Zsuzsa, Selyem Zsuzsa, Szécsi Noémi, Szvoren Edina és Ugron Zsolna van terítéken.

/ Fotó: Színes Ötletek Blog

Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3