A Covid-19 a kultúrát is pusztítja
Számos cikkünkben foglalkoztunk a koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak a kultúrára gyakorolt hatásaival. A filmforgatások leállása azt is jelentette, hogy a filmek bemutatóit bizonytalan ideig elhalasztották, ami, főleg a nagy kasszasikerek esetében, a mozik bevételeit és ezáltal a túlélését veszélyeztette. A koncertek, zenei fesztiválok, díjátadó gálák, irodalmi rendezvények sorra maradtak el vagy kerültek át a virtuális térbe. Még a legnagyobb múzeumok is megérezték a külföldi turisták hiányát.
Most elkészült egy jelentés, amely a járványnak a szórakoztatóiparra gyakorolt hatásait számszerűsítette. A megbízó, az Európai Szerzői Társaságok Egyesülete (GESAC) az Ernst&Young tanácsadó céghez fordult, hogy aztán az elkészült jelentés legfontosabb megállapításait bemutassák az Európai Bizottságnak január 26-án.
A koronavírus a Velencei Biennálét is változtatásra kényszerített
Nyár helyett ősszel rendezik meg a 64. Velencei Nemzetközi Színházi Fesztivált és a 14. Velencei Kortárs Táncfesztivált a járványhelyzet miatt.
Kapcsolódó cikk
A vizsgálatból kiderül, hogy a légiközlekedésével (31,4%) összevethető mértékű forgalomcsökkenés érte az ágazatot: 2020-ban a szektor bevételei európai összesítés szerint 31,2%-kal csökkentek 2019-hez képest. Még az idegenforgalom-vendéglátás a maga 27%-os visszaesésével sem szenvedett el ilyen mértékű jövedelemkiesést, írja a The Guardian.
Nagyon szűkös forrást nyújt ma Európában a kultúra, és nekünk, művészeknek a legnehezebb. A saját bőrünkön tapasztaljuk, mennyit is ér valójában a művészet a társadalmunkban
– mondta Jean-Michel Jarre, az elektronikus zene úttörője, aki benyújtja a jelentést a Bizottság részére.
A koronavírus-járvány egy virágzó, rohamosan fejlődő húzóágazatot talált telibe 2020 első hónapjaiban.
Európában körülbelül 7,6 millió embert foglalkoztat a televíziózás, rádiózás, mozi- és filmipar, zeneipar, könyvkiadás, videójátékok, előadóművészet és képzőművészet együttesen. Ez több mint duplája a távközlésben és az autóiparban foglalkoztatottaknak.
A kulturális ágazat 643 milliárd eurós éves forgalma az elmúlt hat évben folyamatosan évi 2,6%-os növekedést produkált, és 8,6 milliárd euró nyereségen osztoztak a szektor vállalkozásai. A kulturális szféra az EU GDP-jének 4,4%-át teszi ki.
„Az elmúlt évben azt láttuk, hogy többezer vállalkozás húzza le a rolót. A kulturális szektorban dolgozók voltak a legelsők, akik nem folytathatták megszokott tevékenységük döntő részét, és jó eséllyel ők lesznek majd az utolsók, akik ismét korlátozások nélkül működhetnek” – nyilatkozta Marc Lhermitte, a tanulmány koordinátora.
„Példátlan intézkedéseket” vár az Európai Bizottság részéről a kulturális szféra
A forgalomcsökkenés nagyon eltérő mértékben sújtotta a szektor különféle ágazatait. Az előadóművészetben 90%-kal, a zeneiparban 76%-kal esett vissza a forgalom. A képzőművészeti dolgozók, a könyves szakma, a sajtó, a filmipar és a televíziózás 20-40% közötti visszaesést könyvelhetett el.
Mire számíthatunk a művészeti életben a koronavírus után?
A hónapokig tartó zárva tartás hatalmas anyagi veszteséget jelentett a kulturális intézmények számára.
Kapcsolódó cikk
A digitális fogyasztás, virtuális hozzáférés megnövedése sem kárpótolta a személyes, helyszíni értékesítésből és az események elmaradásából fakadó veszteségeket: a zeneiparban a helyszíni értékesítés 35%-kal esett vissza, de a digitális bevételek mindössze 8%-kal növekedtek. A becslések szerint az európai mozik korábbi bevételeik 75%-át nem tudták realizálni. A jogdíjbevételek is 35%-kal csökkentek, és ez a szakértők szerint azt jelenti, hogy az elkövetkező két évben akkor is jelentősen szűkül sokak bevétele, ha az üzlet 2021-ben talpra is áll.
A bizonytalan környezet a befektetőket sem vonzza, ráadásul egy friss közvéleménykutatás szerint a válaszadók 46%-a még hónapokig, 21%-uk évekig nem érezné magát biztonságban egy koncerten.
A jelentés megállapította, hogy a kulturális és szórakoztatóipari vállalkozások súlyának és fontosságának megfelelő mértékű támogatása az EU és a tagállamok részéről, valamint a magánbefektetők bevonása elengedhetetlen az ágazat talpraállásához. Sürgősen ki kell alakítani a jogszabályi kereteket ahhoz, hogy az ágazatban újra megteremtődjenek a pénzügyi stabilitás feltételei.
A mostani időszak példátlan intézkedéseket követel. Az európai kulturális ágazatot korábban semmi nem tette tönkre ilyen súlyosan gazdaságilag, és ennek utóhatásait az elkövetkező évtizedben is érezni fogjuk
– írja a GESAC és az EY riportja.
