Nézem Képzőművészet Mire számíthatunk a művészeti életben a koronavírus után? 

Mire számíthatunk a művészeti életben a koronavírus után? 

Promóció

A koronavírus-járvány folytán hozott korlátozások jelentős részén lazítottak vagy teljesen fel is oldották már. Nem kivétel ez alól a művészeti élet sem. A múzeumok újra nyitott kapukkal fogadják a látogatókat. A kérdés csak az, hogy a pandémia mennyiben változtatott a kulturális eseményeken és mire számíthatunk ezután.

Jelentős változások

Promóció
- Advertisement -

A koronavírus-járvány feje tetejére állította az életet. És itt most nemcsak a több hónapos karanténra kell gondolni, hanem a pandémia utóhatásaira is. A korlátozások egy részén lazítottak vagy fel is oldották, a hétköznapok megszokott üteme ennek ellenére mégis új ritmusba csap át. 

A brit National Gallery teremőre maszkban / Fotó: Vickie Flores

Arról már korábban is írtunk, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorol a filmiparra, a térhasználatra, az utazási szokásokra és a nők társadalomban elfoglalt szerepére. Jelentős változásokra kell számítanunk azonban a kulturális élet terepein is. A múzeumok újranyitnak, ám számos lépéssel próbálják megakadályozni a látogatók esetleges megfertőződését. A kihelyezett kézfertőtlenítők és a szájmaszk kötelező használata ebben nagy segítség lehet.

A szellőztetésre azonban kevésbé számíthatunk tekintve, hogy a múzeumterekben a festmények speciális klímaberendezést igényelnek.

A légáramlás azonban ennek ellenére is biztosított. A kávézók asztalai nagy eséllyel a múzeumkertekbe költöznek át. 

Kreatív megoldásokra van szükség

A korlátozásoknak, a rendszeres takarításnak azonban van előnye is. Ugyan lényegesen több személyzeti taggal kell számolniuk a múzeum fenntartóinak, az intézményeket talán korábban aligha tapasztalt tökéletes tisztaságban járhatjuk be. A jegyeket érdemes előre, interneten keresztül megvásárolni, ezzel is csökkentve az ott dolgozókkal való érintkezést. Ugyan a kiállítások tömeges látogatása a vírushelyzet idején nem jellemző, ennek ellenére is megközelítőleg napi 15 ezer látogatóra számítanak a múzeumok igazgatói, írja a The Guardian. 

Czene Márta festőművész kapta az idei Táblaképfestészeti Biennálé fődíját

A járványhelyzet miatt a virtuális térben megrendezett, július 12-ig ezen a címen látható tárlat elismeréseit Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, Aknay János festő- és szobrászművész, valamint Hérics Nándor grafikusművész ítélték oda. A Magyar Művészeti Akadémia díját Végh András, a szegedi önkormányzat elismerését Sejben Lajos, a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat díját Varga-Amár László, míg a Szegedi Vízmű Zrt.

A hónapokig tartó zárva tartás hatalmas anyagi veszteséget jelentett a kulturális intézmények számára. A kiesett összeg fedezése pedig igencsak nehézkes tekintve, hogy a múzeumok nagy része ingyenesen látogatható tárlatokkal várja a látogatóit. Az időszakos kiállítások működtetése – melyek megtekintése pénz ellenében történik – a korlátozásokkal telezsúfolt időszakban szintén kihívás. Főleg, hogy a vírustól való félelem és a turizmus időszakos leállása folytán az igazgatók nem számítanak akkora látogatottságra. Emiatt számos előre betervezett kiállítás 2021-re vagy 2022-re lett időzítve az idei bemutatás helyett.

A legnépszerűbb múzeumok állhatnak lábra a legnehezebben tekintve, hogy sokkal jelentősebb méretű területet üzemeltetnek, mint a kisebb galériák. 

A látogatók jelentős része a gazdasági világválság csapásai nyomán drágállja a múzeumok belépőjegyeinek árát. Így ez is csökkenti a bevételt. Mindez olyan, mintha a kulturális intézményeknek három egymást követő téli időszakkal kellene megküzdenie, hiszen nyilvánvaló tény, hogy a legtöbb érdeklődőre a tavaszi és a nyári hónapokban számíthatnak. Ennek orvoslásaként szolgálhat a kiállítások értékének egyensúlyba helyezése a város társadalmi, gazdasági és kulturális életével. A látogatók és a támogatók adományaira tehát nagyobb szükség van, mint valaha. 

A melltartó halála: vajon elmarad-e a karantén nagy fehérnemű-felszabadítása?

A koronavírus okozta világjárvány és a fertőzés megakadályozásának érdekében bevezetett több hónapos karantén számos aspektusát átformálta a társadalmunknak. Nemcsak a térhasználati és az utazási szokásaink, valamint a nők jogai és társadalomban folytatott szerepe, de még a fehérneműk népszerűsége is a feje tetejére állt.

A legtöbb múzeumigazgató szerint nem az újranyitás okozza a legtöbb gondot, a koronavírus okozta problémák súlyossága majd évek múltán fog csupán jelentkezni. Mindez kreatív megoldásokat követel, de ha nem a művészet vizein evező kalandorok fedezik fel ezeket az egyedi lehetőségeket, akkor kik?

Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3