A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztása körüli közéleti vitában Fekete-Győr András a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a korábbi éles nyilatkozatok után meglepően mérsékelt, az együttműködést kereső hangot ütött meg. A Momentum Mozgalom alapítója kifejtette, hogy bár az új kormánynak óriási felelőssége van a transzparens kommunikációban és a felmerülő lakossági vagy ellenzéki aggályok tisztázásában, a kritikusok oldaláról sem szabad reflexből elvitatni a döntéshozók jóhiszeműségét. A politikus hangsúlyozta: a tisztánlátás mindkét oldal közös érdeke, ezért a konstruktív párbeszéd nem spórolható meg.
Az ügy előzménye, hogy az Országgyűlés pénteken szavazta meg a vagyonvisszaszerzési hatóság élére Unger Anna Rózát, aki a parlament előtti meghallgatásán az igazságszolgáltatási rendszer lassúságára hivatkozva arról beszélt, hogy irreális elvárás lenne hat éven belüli jogerős ítéletekben reménykedni. A döntés és annak háttere azonnal heves politikai csörtét váltott ki, miután több ellenzéki szereplő és szakértő inkább Ligeti Miklóst látta volna szívesebben a poszton. Fekete-Győr András korábban nyíltan felkérte a jelöltet a visszalépésre a kinevezése körüli bizalmi válság miatt, ám mostani megszólalásával láthatóan a párbeszéd lehetőségét kívánta nyitva hagyni a szereplők között.
A bizalom helyreállítása és Fekete-Győr András álláspontja
Bejegyzésében Fekete-Győr hangsúlyozta, hogy a harmincadik évüket taposó generáció tagjaként közvetlenül tapasztalta meg az elmúlt évtizedek politikai megosztottságát, amely szerinte egy elnyújtott, kimerítő polgárháborúhoz hasonlított. Úgy véli, az április 12-i választás lényege éppen az volt, hogy a választók végre visszanyerjék az hitüket abban, hogy a politika az egész ország javát is szolgálhatja. Ennek a visszaszerzett közbizalomnak a megőrzése viszont mindkét oldalról tudatos szerkezetépítést, higgadtságot és felelősségvállalást követel meg a mindennapi politikai küzdelmekben.
A politikus leszögezte, hogy parlamenten kívüli szereplőként nem feladata Magyar Péter vagy a Tisza-kormány védelme, sőt a hatalom mindenkori folyamatos ellenőrzése a mindenkori kötelességei közé tartozik. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy az ellenőrzésnek valóban az a formája a célravezető-e, amikor minden egyes vitatható lépés mögött rögtön szándékos rosszindulatot vagy újabb önkényuralmi törekvést sejtenek a bírálók. A saját álláspontja szerint az elszámoltatás üteme miatti lakossági frusztráció teljesen érthető, de a csípőből jövő bizalmatlanság nem válhat romboló reflexszé a közéletben.
Reakciók a Tisza-kormány döntésére és a nyilvánosság szerepe
A kinevezés körül kialakult helyzetet több ismert közéleti szereplő is értékelte az elmúlt napokban. Jámbor András élesen bírálta az ügyben terjedő megalapozatlan pletykákat, és felelős kommunikációra szólította fel a véleményvezéreket. Ezzel párhuzamosan Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy a választási győzelem felhatalmazást jelent a döntéshozatalra, de a transzparenciára vonatkozó igényeket és a Hadházy Ákos által benyújtott közérdekű adatigényléseket nem lehet puszta közigazgatási hivatkozásokkal lesöpörni az asztalról.
Fekete-Győr András bejegyzésében elismerte Hadházy Ákos és Molnár Áron indíttatását, akik attól tartanak, hogy a félrenézés meggátolhatja a tényleges elszámoltatást. Ugyanakkor rávilágított: igazságtalan lenne az első vitatott döntéseknél semmissé nyilvánítani a kormánypárt eddigi eredményeit. Szerinte a helyzet feloldása abban rejlik, hogy a Tisza-kormány sértődés helyett átlátható kommunikációval és a szükséges javításokkal vívja ki a társadalmi támogatottságot a Szeretlek Magyarország által szemlézett elemzések alapján.
