Hogyan fedezhetünk fel földönkívüli civilizációkat?
Egy NASA által támogatott kutatás számba vette, hogy melyek a legígéretesebb módszerek, amelyekkel a tudósok földönkívüli civilizációk nyomára bukkanhatnak, írja a Big Think.
A legnagyobb esélyünk akkor van, ha technológiai lábnyomokat keresünk az égboltot pásztázva, amely lehet empirikus bizonyítékon alapuló vagy valamilyen technológiai vagy ipari tevékenységre utaló megfigyelés.
A tanulmány szerzői szerint annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy az emberiség egy nálánál sokkal fejlettebb civilizációval fog először találkozni. Számos különböző fejlettségi szinten álló idegen civilizáció létezhet, sőt, van olyan kutató, aki szerint létezik is, de ha velünk egyforma fejlettségi szinten állnak, akkor valószínűleg nem vesszük észre egymást. Azért nem történhet meg a találkozó, mert ha mindkét civilizáció kozmikus lábnyoma viszonylag kicsi a jóval fejlettebbekéhez képest, nem akadunk fenn egymás „radarján”. Ahhoz, hogy észre vegyünk egy idegen civilizációból származó tárgyat, nagy érzékenységű vagy jól érzékelhető műszerekre van szükségünk. Tehát, hacsak a James Webb űrteleszkóp nem talál életre utaló jelet valamelyik bolygón, akkor esélyesebb, hogy sokkal fejlettebb civilizációval fogunk találkozni először.
Bill Nye szerint az emberiség soha nem fog a Marson élni
Még a Földdel sem tudunk rendesen bánni, nemhogy egy ilyen óriási méretű bolygóval.
Kapcsolódó cikk
A tanulmány felsorol és rangsorol néhány olyan technológiát, amelyet már ma is használunk, illetve a közeljövőben indulhat az alkalmazásuk. Ilyenek például:
- Dyson-gömbök: olyan hatalmas rendszerek, amelyek csillagok között keringve azoknak a hatalmas mennyiségű energiáját összegyűjtik, amit aztán más civilizációk tagjai befoghatnak
- Földközeli tárgyak: a Holdon vagy a Marson vagy bármely más bolygón idegen eredetű tárgyak felfedezése, például egy megrongálódott szonda
- Éjszakai kivilágítás
- Rádió- vagy lézerjelek
Feltehetjük azt a kérdést is, hogy az idegen civilizációk hogyan találnak ránk. A Földlakók is küldenek technológiai lábnyomokat a világegyetembe, ilyen például az Arecibo-üzenet, amelyet 1974-ben indítottunk el az M13-as csillagokból álló gömbhalmaz felé. De az éjszakai világítás vagy az atmoszférát is károsító légszennyezés is technológiai lábnyom lehet az idegenek számára.
Vajon mennyi ideig marad fenn az emberiség?
A tanulmány rendszerezte a módszereket és egy koordináta-rendszerben elhelyezte a módszereket aszerint, hogy milyen mértékű technológiai lábnyomot bocsát ki, illetve képes befogni. A rangsor számba veszi a lehetséges célpontokat is. Például egy Holdon lezuhant szonda egy célpont, de a Dyson-gömbök keresése milliónyi célpontot jelezhet. A rangsor megadja, hogy mi a legvalószínűbb módszer, amellyel kimutatható egy idegen civilizáció jelenléte.
A technológiai lábnyomok tudománya a földönkívüliek felkutatása mellett az emberiséggel kapcsolatos számos következménnyel is foglalkozik. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a civilizációk mennyi ideig maradnak fenn, és az emberiség huzamosabb ideig fennmarad-e vagy kihalhat. Ehhez kapcsolódik az is, hogy vajon mennyire gyakoriak az űrben kalandozó földönkívüliek, és hogy az emberiség is csatlakozik-e hozzájuk
– írja a tanulmány.
A NASA szerint földönkívüli életre utaló jelek vannak a Vénusz savas felhői mögött
A Naptól számított második bolygón, a Vénuszon olyan forróság van, mint egy ipari kemence sokszorosa. Szóval a legkevésbé gondolnánk arra, hogy bármiféle élet lehet a közelében. A kutatók most azt állítják: nem is lehetetlen, földönkívüli élet lehet a dolog hátterében.
