Ugyan az űrben nincsenek zajok, a Merkúr és a Föld között ideoda haladó űrhajó felvett adatai hanggá alakíthatók – még hozzá egész kellemes dallamoká.
Hangok az űrből
Hangként a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgést értjük. A hallószervünkbe jutva a rezgő részecskék hatással vannak a dobhártyánkra. Az agyunk ezt érzékeli hangként. Mivel ehhez levegőre van szükség, így az űrben nem beszélhetünk hangokról. Leegyszerűsítve: a csillagok világában teljes csend honol. Ennek ellenére azonban mégis történhetnek olyan események az űrben, amelyekből hang képezhető.
A European Space Agency BepiColombo nevű űrhajójának a Föld és a Merkúr között történő ide-oda mozgása például pont ilyen. Annak érdekében, hogy a megfelelő szállási pályához szükséges sebességet elérjék, az űrhajó tett egy manővert, a bolygó elkerülésének kiküszöbölése érdekében. Ez 34 percen keresztül tartott, miközben két felvevő eszköz rögzített öt különböző adatszettet. Az olasz National Institute for Astrophysics (INAF) végül ezeket konvertálta hanghullámokká.
Rendkívüli esemény
A BepiColombo 2019. október 20-án került fel az űrbe és idén áprilisban ért legközelebb a Földhöz. Az űrhajót eredetileg a Merkúron levő gravitációs erő tesztelésére lőtték fel. Az említett audió az űrhajó Föld árnyékába rejtőzésével kezdődik a Nap elől.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amikor az űrhajó eléri a Föld árnyékát és megszűnik a Nap ereje a vibrálás felerősödik. A szoláris panerek, amik korában meghajoltak a Nap miatt, újre egyensúlyt találtak[/perfectpullquote]
– mondja Carmelo Magnafico, az ISA csapat tagja. Továbbá elárulta, hogy az űrhajó utazása során még egyszer sem került árnyékolt térbe, a Nap sugarai folyamatosan érték a gépezetet. Így ez az esemény rendkívül különlegesnek mondható. Egy másik felvételt a BepiColombo MPO-MAG, más néven MERMAG mágnességmérője rögzítette.
A BepiColombo a tervek szerint 2015-ben éri el a Merkúrt, hogy felmérje annak gravitációját, valamint megvizsgálja bolygónk mágneses erejét és annak Merkúrra tett hatását, írja a Big Think. Nem ez az egyetlen különleges áttörés a szokatlan dolgok dallamokká alakítása terén. A MIT kutatói nemrégiben a koronavírus enzimeit is kellemes melódiává varázsolták.
