Hollywood kudarcot vallott a rendőrség realisztikus ábrázolásában – vajon képes lesz váltani?

Hollywood ismét hazudott: az amerikai filmipar száz éve hamis képet fest a rendőrségről.  

A maszk lehullott

Korábban már írtunk arról, hogy mit tehet a zeneipar a rasszizmus ellen vagy milyen irodalmi alkotásokból tájékozódhatunk a rasszizmus témájában. Dr. Robin DiAngelo személyiségfejlesztő, paradigmaváltó kötetét is ajánlottuk, de bemutattuk azt is, hogy a többségi társadalom számára hogyan lehet egyszerű, hétköznapi példák segítségével megértetni a faji alapú diszkriminációt.

denzel washington ethan hawk hollywood rendorseg
Denzel Washington és Ethan Hawke a Kiképzés című filmben (2001) / Fotó: Allstar / Warner Bros

A változással most Hollywoodnak is szembe kell néznie. Miután a világon milliók nézték végig George Floyd erőszakos halálát, és az eset kapcsán előtérbe került több, színesbőrű személy ellen elkövetett hasonló eset, valamint az amerikai rendőrség a békés tüntetőkkel szembeni agresszív fellépései. A továbbiakban lehetetlen lesz fenntartani a bűnüldöző szervekről a „szolgálunk és védünk” jegyében kialakított kedvező, állampolgárbarát képet.

Így változtatják meg a gender-nonkonformista színészek Hollywoodot

Világunkban a születéskori nem csupán egy múló állapot, vélik a gender-nonkonformisták. A világ művészei – színészek, zenészek – a genderizmusért küzdenek, hogy a nemek megváltoztathatóak legyenek. Grimes is születendő gyermekére bízza majd, hogy kiválassza saját nemét. A filmiparban történő változások mellett a divatipar is egyre nyitottabb a transzneműségre.

A filmek és a sorozatok többnyire mindig is kedvező fényben tüntették fel az amerikai rendőrséget, akár szánt szándékkal vagy anélkül írja a The Guardian. Hollywood mindig is élen járt a végrehajtó szervek hőstetteinek bemutatásában, ugyanakkor mivel sosem ütött meg igazán kritikus hangot a rendőrség piszkos ügyeiről, így most bűnrészesnek kiáltották ki a fehérmosdatásban.

Bár rengeteg rendőrfilm és -sorozat szól a fekete és fehér hős rendőrök együttműködésről, ám mindez koránt sem tükrözi a valóságot.

Hiszen ki nézne egy olyan sorozatot, amelyben az ügyek fele felderítetlen marad, ahogy a való életben történik? A közönség – vagyis mi – az agyafúrt akcióhősökre, a találékony zsarukra és az öntörvényű egyéniségekre vagyunk vevők, akik többnyire fehér férfiak. Még az olyan vígjáték-sorozatok is, mint például a Brooklyn Nine-Nine, ahol a New York-i multikulti világ és a kisebbségek jelenlétére kényesen ügyelnek, tökéletesen kedvező fényben tüntetik fel az amerikai rendőrséget.

BROOKLYN NINE-NINE – Official Trailer

The pilot episode for this new Fox comedy starring Andy Samberg was film in Herald Examiner, one of Hollywood Locations’ premier properties in Los Angeles.

A rendőrség keretein belül jelen lévő rasszizmus ábrázolása ugyancsak torz képet mutat. A szórakoztatóipar többnyire a hivatalos álláspontot képviselte: boldog tudatlanság és tagadás csupán a „rohadt alma a kosárban” szintjén ismerte el a problémát. Tehát azt a képet sugallták, hogy a rendőrök többsége nem rasszista és az intézményi szintű fajgyűlöletet és diszkriminációt meg egyenesen tagadták. Maga az Egyesült Államok legfőbb ügyésze, William Barr állította teljes meggyőződéssel a minap, hogy szerinte a bűnüldöző szervekben intézményi szinten nincs jelen a faji megkülönböztetés.

A rendőrség ábrázolása az amerikai filmekben

Május 25., azaz George Floyd halála után mind a képernyőn, mind a való életben Barr álláspontja tarthatatlan. De milyen képet mutatott a filmeken keresztül eddig az amerikai szórakoztatóipar?

Egy nemzet születése – Amerika hőskora (1915): DW Griffiths hírhedt filmeposza a polgárháború és az újjáépítés korszakát mutatja be, amikor még alig létezett a mai értelemben vett rendőrség. Az akkor születő Ku-Klux-Klan mozgalmat mint bátor jog- és rendvédő csapatot mutatja be, akik a fehéreket védik a portyázó feketékkel szemben, és helyreállítják a jó öreg fehér felsőbbrendűség rendszerét. A film a rendszerszintű rasszizmust hőstetté magasztalta, és csak nagyon lassan mozdult el innen a mainstream kultúra.

Black Lives Matter budapesti tüntetés: “Senki sem szabad, amíg mindenki nem szabad”

George Floyd tragikus halála megrázta az Egyesült Államokat, ahol napok óta zajlanak tüntetések. Azonban világméretűvé duzzadt Londontól kezdve Berlinen keresztül egészen Új-Zélandig szolidaritásukat fejezik ki az utcára szervezett rendezvényeken. Így borítékolható volt, hogy budapesten is megmozdul a tömeg, mint ahogyan az is elkönyvelhető volt, hogy Banksy is megszólal az ügyben.

Forró éjszakában (1967): A polgárjogi mozgalom korában már a filmipar is kezdett tudomást venni a rendőrség köreiben tapasztalható rasszizmusról. Az öt Oscar-díjat elnyert filmben a Sydney Poitier által alakított fekete philadelphiai rendőr a Mississippi folyó mentén fekvő déli kisvárosban a helyi rendőrkapitány rasszizmusával szembesül. Együtt kell megoldaniuk egy gyilkossági ügyet, és a film végén a közönség azt ünnepelhette, hogy a fajgyűlölő rendőrfőnök egy hajszálnyival kevésbé tűnt már rasszistának.

Forró éjszakában – 1967 (klasszikus szinkronnal) – részlet

In the Heat of the Night – Pannónia Filmstúdió 1971. Sidney Poitier-Bujtor István, Rod Steiger-Mádi Szabó Gábor, Larry Gates-Zách János Továbbá: Tyll Attila,…

Sweet Sweetback’s Baadasssss Song (1971): A színesbőrű filmesek számára annyira magától értetődő a rendőrség fajgyűlölete, hogy amikor ötven évvel ezelőtt Melvin van Peebles karaktere megöl két fehér rendőrt, tudja, hogy az egyetlen lehetőség számára, hogy elmenekül. Ebben a tekintetben a 2019-ben készült Queen & Slimben sem jobb a helyzet: hasonló megoldásra jut a napjainkban játszódó történetben a főszereplő fekete pár, akik véletlenül megöltek egy fehér rendőrt.

Halálos fegyver 2. (1989): A fekete és fehér rendőrpáros szereposztása több film klasszikus mozgatórugója. Vagy leküzdik a köztük lévő faji különbségeket, vagy a kezdetektől fogva kiegyensúlyozott a kapcsolatuk. Mel Gibson és Danny Glover a legjobb barátok, akik az apartheidet támogató dél-afrikai fajgyűlölő bűnözőket üldözik. De nem esik szó a Los Angeles-i rendőrség rasszista megnyilvánulásairól, miközben 1992 tavaszán a Los Angeles-i rendőrség 53, többnyire színesbőrű áldozat élete árán veri le a Rodney King-zavargásokat. Az esküdtszék felmentett minden tettest.

Látunk bármi változást 2000 után?

Kiképzés (2001): A Los Angeles-i rendőrség kötelékében a „rohadt almát” egy fura csavarral itt éppen a sötétbőrű Denzel Washington karaktere testesíti meg. A filmben szinte minden színesbőrű karakter bűnöző, míg Ethan Hawke, az újonc alakítja a „fehér megmentőt”. A korrupt fekete rendőr vajon annak a jele, hogy valóban ilyen az amerikai rendőrség vagy új szintre emelték a tagadást?

Az amerikai bűnüldözés Gordon Parks lencséjén keresztül

A rendszerszintű erőszak és hatalommal való visszaélés témája sajnos nem is lehetne aktuálisabb a mai közbeszédben, amikor a világhírű fotós, Gordon Parks munkáit most a Steidl kiadó publikálásában láthatjuk csokorba gyűjtve, az A bűn légköre című kiadványban. Parks igyekezett tudatosan kerülni az olyan, média által klisévé minősített bűncselekmények kizárólagos bemutatását, mint a droghasználat és a korrupció.

Három óriásplakát Ebbing határában (2017): Martin McDonagh hét Oscar-díjra jelölt filmjében Sam Rockwell fajgyűlölő kisvárosi rendőrt alakít. Az a hír járja róla, hogy kegyetlenül megkínozza a fekete gyanúsítottakat. Karaktere végül új esélyt is kap, áldozataival ellentétben.

Bright (2017): a Netflix fantasy alapú sci-fijében Will Smith egy ork társat kap maga mellé. Így a történetben ő lesz az erőszakos rasszista az emberi fajnál alacsonyabb rendűnek tartott lénnyel szemben. Ez a narratíva nem csak a rasszokkal kapcsolatosan vet fel kérdéseket, hanem a rendőrségi fajgyűlölet témájában is felkavarja az állóvizet.

Bright | Official Trailer | Netflix

Humans, Orcs, Elves… everybody is just trying to get along. Get ready for the world of Bright, a new Netflix Original Film, starring Will Smith and Joel Ed…

Számos manapság készült filmben, amelyekben afroamerikai áldozatok szerepelnek: Fruitvale Station (2013), A gyűlölet, amit adtál (2018), Blindspotting (2018), Ha a Beale utca mesélni tudna (2018). A közös vonásuk, hogy a rendőrséggel szembeni igazságszolgáltatás csak fikció.

Detroit (2017): Kathryn Bigelow filmje az 1967-es faji zavargások idején játszódik.  Bigelow-t amiatt érték kritikák, mert túl hangsúlyosan ábrázolta a feketék áldozati szerepét és a fehérek mélyen berögződött faji előítéleteit.

„A fehéreknek felelősséget kell vállalniuk az Amerikában jelen levő rasszizmus miatt” – ismerte el az Oscar-díjas rendezőnő már akkor.

Fotók: Az Egyesült Államok-beli antirasszista tüntetések második napja

Bár a polgármesterek kijárási tilalmat rendeltek el, és sokak felháborodására Trump a Nemzeti Gárda bevetésével és gumilövedékekkel fenyegetőzik, a tüntetések nem látszanak csitulni. George Floyd halála miatt, valamint a fekete bőrű lakosság ellen fellépő rendőri brutalitás és a fehér felsőbbrendűséggel átitatott társadalmi berendezkedések ellen tüntetések sorozata kezd kibontakozni az Egyesült-Államokban.

Ez talán annak a jele, hogy megindult egy változás. A Black Lives Matter mozgalom rákényszeríti a filmes szakembereket is, hogy a rasszizmus szempontjából is átgondolják, milyen történeteket dolgoznak fel, és talán felismerik a felelősségüket. A régi narratívák innentől már nem működnek. Az amerikai utcákon, akárcsak a mozivásznon vagy a képernyőkön, már nem lehet letagadni a valóságot.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból