A PISA vizsgálatok kapcsán is mintaként emlegetett finn oktatási rendszer Audrey van der Meer professzor szerint abban hibázik, ha nem tanítja meg a kézírás tudományára a gyerekeket.
E-book vagy hagyományos kézírás és könyvek?
A könyvek között töltött gyerekkor és a kiskorban megszeretett olvasás jótékony hatását senki sem vitatja. Régóta folyik a vita azonban arról, hogy a digitális vagy a nyomtatott könyvek jobbak-e. A hagyományos könyv kézzel fogható, ami eleve örömet okoz az olvasónak. Könnyű benne jegyzetelni, jobban átlátható, és nagyobb sikerélményt okoz, ahogy lapról-lapra haladunk előre a végtelennek tűnő görgetéssel szemben. Az agyunk ugyanis jobban érzékeli a fizikai valóságot. A nyomtatott könyveket olvasók több információt fel tudnak idézni az olvasottakból, listázza a Gutenberg-galaxis előnyeit a Big Think.
A Norvég Tudomány- és Technológiai Egyetem idegfejlődéstani laboratóriumának legfrissebb kutatása szerint ugyanez érvényes a kézírásra is. Ha egy gyerek vagy egy felnőtt kézzel ír le valamit, akkor jobban megmarad az emlékezetében, mintha géppel tenné.
Egy kutatás szerint a jól teljesítő diákok sem tartják sokra az országuk oktatási színvonalát
A magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik. Komoly probléma egyes iskolákban az iskolai erőszak és a kortárs zaklatás, a bullying, miközben a digitális oktatás során tovább nőtt a szakadék a hátrányos helyzetű gyerekek és a szerencsésebb társaik esélyei között. Régóta ismert tény, hogy a magyar diákok tudása az OECD országok átlaga alatt van.
Audrey van der Meer professzorasszony csapata tucatnyi 12 éves gyermeket és fiatal felnőttet vetett alá műszeres vizsgálatnak, miközben rajzolniuk, írniuk vagy gépelniük kellett. A vizsgálatban egyértelműen a papír és írószer módszere diadalmaskodott, nem a kütyük.
Ez viszont a digitális oktatás elveivel ellentétes irányvonal. 19 európai országból a norvég gyerekek töltik a legtöbb időt a képernyő előtt, nagyjából napi 4 órát, ami a 10 évvel ezelőtti adat duplája. Az amerikai tinédzserek napi 9 órát töltöttek a képernyők előtt 2018-ban.
A világjárvány miatt egyre hangsúlyosabb digitális távoktatás nyomán a gyerekek (és rengeteg felnőtt is) ennél még több időt tölt képernyőket bámulva. A memóriánk „kiszignálása” az eszközeinkre régóta gond, de ha a képernyő nézését semmivel sem szakítjuk meg – például azzal, hogy kézzel leírunk valamit –, akkor még nagyobb kár érheti a memóriánkat.
Digitális bennszülöttek = analóg analfabéták?
„Ha kézzel írjuk a bevásárlólistánkat vagy kézzel jegyzetelünk órán, akkor sokkal könnyebben fel tudjuk idézni, amit leírtunk. A kézírás a könyvben való aláhúzáshoz hasonlóan kapaszkodókat nyújt az agy számára, amelyek segítségével könnyebben el tudja raktározni az információkat. Ezt segíti a finommotoros készség folyamatos használata is, miközben a billentyűzet mechanikus nyomkodása egyáltalán nem igényel kreativitást” – mondta van der Meer, aki szerint az agyi aktivitásnak az emlékkép kialakulásában, főleg fiatal korban lényeges szerepe van.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Norvégiában néhány iskolában már kizárólag digitális oktatás van, és azokban egyáltalán nem is tanítanak kézírást. A finn iskolákban még magasabb szintű a digitalizáció, alig akad olyan iskola, ahol el lehet sajátítani[/perfectpullquote]
– ismertette a nagymértékű haladás egyik hátrányát a kutató, aki szerint a digitális korban sem lenne szabad jótékony hatásai miatt elhanyagolni a kézírást.
A professzor szerint csak olyan gyorsan tudunk gondolkodni, ahogy írunk, márpedig a gépeléssel gyorsabban tudjuk rögzíteni a gondolatainkat. Miközben ez a produktivitás szempontjából előnyösnek tűnik, a kritikai gondolkodásunk ideje lerövidül. Nem csak nem emlékszünk annyi információra, hanem nem tudjuk olyan alaposan át sem gondolni, amit leírunk.
Kutatás szerint a nők sokkal korábban elkezdtek írni, mint azt gondolták
A legelső, nőktől származó írások megjelenését általában a késő középkor tájára helyezik, hiszen olyan asszonyok ragadtak tollat akkoriban, mint amilyenek a XII. századi udvari írnok, Marie de France illetve a XIV. századi látnokok, Julian of Norwich és Margery Kempe is voltak.
Van der Meer ugyanakkor azt mondja, hogy a kézírás mellett a gépelésnek és a kütyüknek is megvan a helyük az életünkben. Ha az órán kézzel jegyzetelünk, akkor azzal időt nyerünk, mert jobban megmaradnak az információk, hiába tűnnek kényelmesebbnek a digitális eszközök.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ahhoz, hogy a lehető legjobban fejlődjön az agyunk, arra kell használnunk, amiben a legjobb. Valódi életet kell élnünk, használnunk kell minden érzékszervünket. Menjünk ki a szabad levegőre, ne csak jó időben, találkozzunk személyesen az emberekkel. Ha nem használjuk az agyunkat, akkor nem használjuk ki a benne rejlő képességeket, és ez az iskolai előmenetelre is hatással lehet[/perfectpullquote]
– tanácsolta van der Meer.
Aki most azonnal papírt és tollat ragadna többórányi képernyőbámulás kompenzációjaképpen, hogy gyorsan összeírja a heti bevásárlás tételeit, jó hírünk van: felnőttkorban is fejleszthető még az agy. Végső esetben pedig akár egy éven belül jöhet az Elon Musk-féle agyturbózás!
