Egy kutatás szerint a jól teljesítő diákok sem tartják sokra az országuk oktatási színvonalát

Ha egy diák szeret suliba járni, az csak megkönnyíti a helyzetét, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobban is fog tanulni.

Mitől lesz valaki jó tanuló?

A magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik. Komoly probléma egyes iskolákban az iskolai erőszak és a kortárs zaklatás, a bullying, miközben a digitális oktatás során tovább nőtt a szakadék a hátrányos helyzetű gyerekek és a szerencsésebb társaik esélyei között. Régóta ismert tény, hogy a magyar diákok tudása az OECD országok átlaga alatt van. De mi olvasható még ki a PISA-tesztekből?

pisa kutatas jotanulok motivacio
PISA-kutatás a tanulók / Fotó: Jeffrey Smith/Flickr

Alapvetően úgy tudjuk, kitartással lehet kitűnni és sikereket elérni. Ugyanakkor bőven tudunk ellenpéldákat is sorolni, amikor a lelkesedés nem szükséges velejárója a sikernek. Azt hinnénk, hogy azok a tanulók, akik jó eredményeket érnek el az iskolában, kifejezetten szeretnek iskolába járni, és ez a hozzáállás alapozza meg tanulmányi sikereiket. De Jihyun Lee, az ausztráliai New South Wales Egyetem docense szerint ez nem így van: legújabb kutatása szerint nincs semmiféle összefüggés az iskolai osztályzatok és a tanuló hozzáállása között, írja a Big Think.

Világsztárok, akik nem fejezeték be az iskolát, mégis sikeresek

Ha keményen dolgozol és a legjobbat hozod ki magadból, igazán sikeres lehetsz. Az alábbi ismert emberek rá a bizonyíték. A kitartásukkal és tehetségükkel nagyon sikeresek lettek, annak ellenére, hogy nem fejezték be az iskolai tanulmányaikat. Viszont hangsúlyozzuk, hogy a cikkünkkel nem arra akarunk bátorítani senkit, hogy holnap bedobja a törölközőt!

A kutató a háromévente készülő tesztjéről itthon is jól ismert PISA, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés program adatbázisából dolgozott, amelyben az OECD-országok 15 éves tanulóinak teljesítményét mérik fel három területen (alkalmazott matematika, alkalmazott természettudományok és szövegértés). A sajtó nálunk is rendre drámai hangon számol be az egyre csökkenő-stagnáló PISA-teszt eredményekről. Az a tény kevésbé ismert, hogy egy személyes kérdőív is a felméréshez tartozik. A kérdőív azt vizsgálja, hogy az érintettek hogyan értékelik, mit gondolnak iskoláztatásukról: hozzáállásukról, tanulási szokásaikról. Ezen adatok segítségével meghatározhatók az iskolai teljesítményt leginkább befolyásoló tényezők.

https://www.instagram.com/p/B5nhwRaJ5zS/

Lee 72 ország tanulóinak adatait vizsgálta a 2015-ös felmérés adatbázisából. Az adatbázisban négy kategóriába sorolták válaszaik alapján a tanulókat:

  • az iskola nem igazán készít fel a felnőtt életre
  • iskolába járni időpazarlás
  • az iskola segít abban, hogy magabiztos döntéseket hozzak
  • olyanokat tanulok az iskolában, ami majd hasznos lesz a munkám során

Ha nem szeretnek iskolába járni, akkor vajon mi motiválja a tanulókat?

A kutató azt vette észre, hogy nincs kapcsolat a diákok teszteredménye és az iskoláról alkotott véleményük között. Ugyanerre a megállapításra jutott, amikor a korábbi évek (2003, 2009 és 2012) adatbázisát vizsgálta. Mindössze matematikában a tanulók 2%-ánál volt kimutatható összefüggés a tanulók eredménye és az iskolához való hozzáállásuk között.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb országban az iskolában jól teljesítő gyerekek nem tartják sokra az oktatásukat.

Ugyanígy, a rosszabbul teljesítő diákok nem tartják szükségszerűen rossznak az iskolát.

Amikre nem lettünk megtanítva tizenkét év alatt – Az első vizsgaidőszakom tapasztalatai

Kezdjük azzal, hogy az oktatási rendszerben nem egy és nem kettő megoldatlan probléma keseríti meg a tanulók, valamint tanítók dolgát! Túl terjedelmes a tananyag, túl sok az elméleti tantárgy, nincs idő a gyakorlatias és interaktív órákra, kurzusokra, és tele tömik az órarendünket haszontalan foglalkozásokkal. Ezekre a nehézségekre évek óta nem született megoldás.

„A PISA-eredmények alapján az derült ki, hogy az számít, az egyes tanulók hogyan vélekednek saját erősségeikről és gyengeségeikről. Az olyan pszichológiai tényezők, mint az önbizalom, a szorongás és a tanulás szeretete önmagukban 15-25%-ban megmagyarázzák egy-egy tanuló sikerességét. Az adatbázis vizsgálata alapján elmondható, hogy a tanulók problémamegoldási képességükbe vetett hite sokkal fontosabb, mint az, hogyan értékelik oktatásukat” – vonta le a következtetést Lee, aki szerint ez komoly probléma.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A tanulók iskolához való hozzáállása számos kérdést vet fel. Ha a diákok nem ismerik fel az oktatás előnyeit, ha úgy vélik, hogy az iskola nem felelt meg az elvárásaiknak, és úgy látják, hogy iskolán kívül kapják meg a szükséges tudásanyagot, valószínű, hogy ez meghatározza, hogy mit gondolnak majd a hivatalos intézményekről később az életben. És tényleg sok ember pesszimista az intézmények szerepével kapcsolatosan. Pedig a hivatalos intézmények alakítják a lakosság életét[/perfectpullquote]

– mondta a kutató, aki szerint fontos, hogy minél jobb megítélés alá essenek az állami intézmények.

Kutatás szerint úgy imádjuk a filmes gonoszokat, mint magunkat

Carl Jung szerint irritálónak találjuk, ha olyan emberekhez kerülünk közel, akik hasonló negatív tulajdonságokkal rendelkeznek, mint mi. Mivel ezek a személyek “tükröt mutatnak” nekünk, így nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy mi az, amin nekünk is ideje lenne változtatni. Egy új kutatás, amit a Northwestern University intézmény kutatói, Rebecca J. Krause és Derek D.

A professzor szerint a döntéshozókban sokkal jobban tudatosítani kell, milyen meghatározó ereje van a diákok hozzáállására és hiedelmeire az iskolai élményeknek.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásban a gyakorlati csoportfoglalkozásoknak, amik sokkal hasznosíthatóbb, gyakorlatias tudást adnak az iskolán kívüli életben. A társadalom számra elengedhetetlen, hogy a tanulók felismerjék a jelen és a jövőjük közötti kapcsolatot[/perfectpullquote]

– figyelmeztetett Lee.

Egy egészen kiváló podcast-interjú készült a legutóbbi, azaz a 2018-as PISA-eredmények hazai publikálása kapcsán, amelyet itt hallgathattok meg.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból