Gyökeres változás az emberiség történetében
Valószínűleg semmi sem formálta át gyorsabban a szokásainkat, mint a közösségi média. 15 évvel ezelőtt még szinte alig létezett, ma pedig már több milliárd ember ébren töltött idejének nagy részét kitölti. Az életünk minden területére hatást gyakorol: a másokhoz fűződő kapcsolataink, a legféltettebb önképünk, politikai gondolkodásunk és szexualitásunk, nem beszélve a legalapvetőbb megélhetésünkről, mind ezer szállal kötődik a Web 2.0 néven emlegetett gyűjtőfogalomhoz.
Ha nem volt elég a Netflixen a The Social Dilemma ahhoz, hogy messze elkerüld a közösségi oldalakat, akkor olvasd el bármelyik könyvet a The Guardian listájáról, amelyet Matthew Sperling, a most megjelent Viral (Felkapva) című könyv szerzője állított össze. Tíz olyan kötetet választott az elmúlt tíz év terméséből, amelyek könyörtelenül bemutatják, hogyan változtatta meg gyökeresen az életünket a közösségi média.
Jia Tolentino: Trick Mirror (Trükkös tükör)
Tolentino esszéje, a The I in the Internet, amely egyben a regény első fejezete is, Sperling szerint a legfontosabb szöveg arról, hogy az egyén hogyan válik közösségi média felhasználóvá, majd hogyan szippantja be egész életét a kezdetben olyan vonzónak tűnő állandó online jelenlét.
„Ahol egykor szabadon önmagunk lehettünk, az online énünk rabjaivá váltunk” – írja a szerző, aki szerint 2012-ben borult fel ez az egyensúly.
Meddig mehet el a szólásszabadság a közösségi média felületein?
Noha a Parlernek egyelőre nincs különösebb problémája a gyűlöletbeszéddel, bizonyos korlátozásokat a Gabhez hasonló incidensek kiküszöbölése folytán ők is bevezettek.
Kapcsolódó cikk
Talentino elismeri, hogy a közösségi média jótékonyan hathat bizonyos esetekben. Jelentős szerepet játszott például a #MeToo mozgalom felerősítésében, vagy akár a saját írói karrierje is a közösségi oldalak révén indult be.
A Web 2.0-át olyan ösztönzők mozgatják, amelyek ellehetetlenítik, hogy teljes értékűen önmaga legyen, aki kapcsolatba lép vele
– szól a regény pesszimista végkicsengése.
Richard Seymour: The Twittering Machine (A twittergép)
Seymour széleskörű elemzést végez a „közösségipar” személyes és politikai életre gyakorolt hatásairól. Elmagyarázza, hogyan okoz függőséget és depressziót a közösségi média, hogyan mérgezi meg a magánéletünket. Elmondja, hogy a figyelem-gazdaság hogyan vonzza a trollokat és a politikai véleményformálókat.
Leírja, hogy a közösségi médiának az információra gyakorolt folyamatos elértéktelenítő hatását hogyan írja felül még a Donald Trump-féle „féknyúzozás” liberális felismerése is.
Wiley profiljait inaktiválták antiszemita megjegyzések miatt
A Facebook döntése nagy mértékben növeli a Twitterre nehezedő nyomást, miszerint erőteljesebb fellépésekre lenne szükség az ilyen típusú megjegyzések kiküszöbölése érdekében
Kapcsolódó cikk
Aki a könyv végére ér, egészen biztosan törli magát a Twitterről.
Shoshana Zuboff: The Age of Surveillance Capitalism (A megfigyelő kapitalizmus kora)
A másik hasonlóan radikális hatású könyv Zuboff tanulmánya. Arról ír, hogyan sajátították ki maguknak a nagy tech-cégek a felhasználók személyes adatait.
Bemutatja, hogyan forintosították a felhasználók gondolatait, döntéseit, és hogy mi milyen könnyedén belementünk ebbe az alkuba.
Dave Eggers: The Circle (A Kör)
Eggers disztópikus regényében A Kör, a Facebookhoz kísértetiesen hasonló nagyvállalat folyamatos mantráival („a titkok mind hazugságok”, „a megosztás a figyelem jele”, „a magánélet lopás”) a felhasználók magánszféráját teszi tönkre folyamatosan.
A főszereplő Mae frissdiplomás alkalmazottként először nem viseli el a cég által megkövetelt teljes odaadást. Ám végül beadja a derekát, és a magánszférájának minden pillanatát valós időben közzé teszi az interneten.
Ben Mezrich: The Accidental Billionaires (Véletlenül milliárdos)
Mezrich regénye alapján készült A közösségi háló című film, amely a Facebook létrejöttét meséli el.
Annyi igazságalapja lehet a könyvnek 11 év távlatából, hogy az oldalt felépítők sem látták előre és még most sem látják, milyen meggyőző erő és politikai befolyás rejlik az általuk létrehozott fejlesztésben.
Paolo Gerbaudo: Tweets and the Streets (Tweetek és terek)
Minden hátulütője mellett a közösségi média teret adott a nem meghatározó, szélsőséges vagy az eltérő véleményeknek. Így új platformon alakulhattak a társadalmi folyamatok, terjedhettek különböző mozgalmak. Gerbaudo írása a legoptimistább időszakban született, amikor a Time magazin 2011-ben civil tüntetőket választott az Év Emberének – miután előző évben Mark Zuckerberget tüntette ki ezzel a címmel.
Az arab tavasz, a spanyol indignados- és az amerikai gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó civil Elfoglaló mozgalom mind a közösségi oldalaknak köszönhették erejüket.
A Facebook alkalmazottjai „sztrájkba kezdtek”, miután Mark Zuckerberg engedte megjelenni Donald Trump rasszista bejegyzéseit
„A rasszizmussal szemben nem lehet semlegesnek maradni.”
Kapcsolódó cikk
Közel egy évtizeddel az események után azonban a közösségi oldalaknak tulajdonított világmegváltó hatás eltúlzottnak tűnik – talán a legjobban az Iszlám Állam használta ki a benne rejlő potenciált 2014-15-ben. De Garbaudo munkája ettől függetlenül a mai napig érvényes módon igazít el állandóan változó világunkban és a változékony politikai környezetben.
Timothée Chalamet alaposan felké sass as s dsa s asd asd szül Bob Dylanből
A Crudo a maga bárdolatlan módján azt mutatja be, hogy az idővonalon megjelenő tartalmak hogyan befolyásolják a felhasználók valós életét.
Donald Trump kirohanásai a Twitteren, a környezeti katasztrófák, a kommentekben kialakult pitiáner szócsaták, féltékenykedések mind ugyanazt a szerepet töltik be a közösségi oldalak felhasználóinak meglehetősen eseménytelen életében.
Timothée Chalamet alaposan felké sass as s dsa s asd asd szül Bob Dylanből
A digitális bevándorlók életéről szóló Crudóval és Virallal ellentétben a Sympathy talán az első regény, amely ténylegesen egy digitális bennszülött szemszögéből láttatja a világot.
Az Instagram-mánia egyszerre álomszerű és sötét alagútként való ábrázolása úgy szippant be egy egész generációt, mint Csodaországban a nyúl ürege Alice-t.
Tao Lin: Taipei
Mark Fisher kultúrelméleti szakember alkotta meg a „depresszív hedonizmus” kifejezést. Ez az az állapot, amiben nagyon sok fiatal él: állandó pörgés, az új ingerek folyamatos igénye, ami nem nyújt örömöt. Lin alkotása ezt a környezetet teremti meg olvasói számára.
A szereplők szinte észrevétlenül jojóznak a közösségi oldalak és a gyógyszerfüggőség között az egyszerre gazdagon unalmas és zsibbasztóan ellenállhatatlan regényben.
Nick Srnicek: Platform Capitalism (Platformkapitalizmus)
Az ínyenceknek szánt digitális technológiatörténeti mű a platformkapitalizmus kialakulását veszi górcső alá a hanyatló, fenntarthatatlan klasszikus tőke, termék- és profitfókuszú kapitalizmussal szemben.
A Facebook, a Twitter, az Uber és az Airbnb mind olyan vállalkozások, amelyek kevés saját eszközzel rendelkeznek, fizikailag nem hoznak létre új termékeket. Abból élnek, hogy teret, felületet biztosítanak a felhasználóiknak.
Matthew Sperling: Viral
A regény a 2010-es évek derekán játszódik. Ekkor változott meg a közösségi oldalak hirdetésekkel kapcsolatos filozófiája.
A szerző szerint mindez onnantól datálható, amikor a közösségi oldalak már nyíltan felvállalták, hogy a felhasználók által közzétett tartalom maga a hirdetés.
Láncreakció: Michelle Obama szavazós nyakláncáért megőrült az internet népe
Michelle Obama a Biden-Harris demokrata jelöltpáros mellett egy gyakorlatilag ismeretlen ékszerésznek is jó reklámot csinált.
Kapcsolódó cikk
Azaz: a közösségi oldalak hirdetési vállalkozásként működnek. A közösségi platformok már az elsődleges marketingeszköznek számítanak a cégeknél a hagyományos hirdetési piaccal szemben. A Viralban egy csapat Berlinben élő ex-pat közösség ezt a felismerést az elsők között aknázza ki, miközben rájönnek, hogy teljesen ismeretlen vizekre tévedtek.
