Váratlan személyi javaslattal állt elő a politikai színpad szélére szorult volt országgyűlési képviselő, amikor az új kormányzat elszámoltatási intézményrendszerének alakulását értékelte. Kunhalmi Ágnes szerint ugyanis a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának, Ligeti Miklósnak kellene elfoglalnia az ország legfontosabb vádhatósági tisztségét. A felvetést az váltotta ki, hogy a vagyonvisszaszerzési szervezet körüli politikai és jogi huzavona láthatóan megakasztotta a folyamatokat, miközben a korrupcióellenes fellépés új központi figurái körül meglehetősen gyorsan elfogyott az első lendület.

A volt MSZP-s politikus reakcióját közvetlenül az robbantotta ki, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére megválasztott Unger Anna a bizottsági meghallgatásán arról beszélt: bodorság lenne azt gondolni, hogy hat év alatt bírósági ítéletek születnek az elszámoltatási ügyekben. Kunhalmi Ágnes a bejegyzésben nyíltan felvállalta a kételyeit a frissen kinevezett elnökkel szemben. Azt írta, hogy „Unger Annának sem személyével, sem végzettségével, sem munkásságával nincs bajom, de a társadalomnak ebben a rendkívül fontos ügyében egyelőre látványosan nem tudta kivívni a NER megbuktatásában részt vevő több, mint 3 milliós szavazótábor többségének bizalmát.”

Kunhalmi Ágnes a megingott bizalomról és a jogszabályi akadályokról

A volt képviselő meglátása szerint a szavazók jelentős része éppen az elszámoltatás ígérete miatt adta le a voksát a rendszerváltó erényeket csillogtató új formációkra, ám a nyilvános nyilatkozatok után a lakossági várakozások hamar alábbhagytak. Kunhalmi úgy látja, hogy a munka halogatása kifejezetten veszélyes a feltárni kívánt vagyonok szempontjából, ezért azonnali, határozott lépésekre lenne szükség a hatóságok élén. Sürgetése nyomatékosításaként hozzátette: „Megy az idő, el kell kezdenie valakinek végre a munkát, mielőtt kimentenek és eltüntetnek mindent.”

Ekkor érkezett a politikai fordulat, amikor a politikus közvetlen megoldást kínált a felmerült bizalmi válságra. „A bizalom persze visszaszerezhető, de addig is a kialakult helyzetre tekintettel Ligeti Miklóst javasolnám az új legfőbb ügyésznek Magyarországon” – vetette fel a volt képviselő, majd hozzátette: „Hiteles, szakmai, elkötelezett és elfogadott. Ja és független, nem úgy mint Polt.” A javaslat különlegessége, hogy Ligeti neve nem most bukkan fel először a különböző közhatalmi pozíciók és tisztségek környékén.

A törvényi feltételek és a vádhatóság jogi keretei

Korábban a Transparency International magyarországi jogi igazgatója épp a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökhelyettesi posztjára lett volna az egyik legesélyesebb jelölt, ám ott falakba ütközött a kinevezési folyamat. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis a hivatal elnökhelyettesévé kizárólag ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg. Mivel Ligeti civil jogvédőként nem rendelkezik ügyészi kinevezéssel, az NVVH vezetésében való részvételét a jelenlegi jogi keretek teljesen kizárták. Az ügyben kirobbant viták nyomán korábban már a parlamenti képviselők mandátumát drasztikusan korlátozó alaptörvény-módosítás miatt is kifakadt Kunhalmi Ágnes, aki most egy másik jogi lehetőséget használna ki.

A legfőbb ügyészi poszt esetében ugyanis az Index beszámolója szerint meglepő módon nincs ilyen törvényi feltétel: a tisztség betöltéséhez nem kötelező az ügyészségi múltság, mindössze a szakirányú jogász végzettség az előírás. Így bár az elszámoltatási hivatal vezetéséből kiszorult, a vádhatóság élére elvi és jogi akadálya nem lenne Ligeti megválasztásának. A legfőbb ügyész személyéről az Országgyűlés határoz, a felvetés pedig jelenleg a parlament elé kerülő személyi és jogi viták részét képezi.