Kormányzati védekezés és az átmeneti büdzsé érve
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a 2027-es büdzsé tervezete heves felzúdulást váltott ki az irodalmi és művészeti szférában. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán ezt követően a Kossuth Rádióban igyekezett csillapítani az indulatokat a nyílt levél megjelenése után.
A miniszter kifejtette, hogy a Magyar Művészeti Akadémia növekménye mögött valójában az ágazati bérfejlesztés érvényesítése áll, hiszen az intézmény dolgozói is a kulturális szféra alkalmazottai közé tartoznak.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a benyújtott költségvetés „nem kőbe vésett dokumentum, hanem egy élő szövet”, vagyis a parlamenti eljárás során még érdemben módosulhat a struktúra.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben szintén azzal védte meg az előterjesztést, hogy a tervezet „a ma hatályos törvények szerint egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén”.
A kormányfő szerint jelenleg több mint egy tucat kulturális intézményben zajlik átvilágítás, a Magyar Művészeti Akadémia működésének átalakításához pedig az Alaptörvény módosítására és mintegy 150 jogszabály átírására van szükség.
Fehér Renátó költő szerint azonban a háttérben egy ennél jóval kényesebb akadály tornyosul. Milyen ingatlanportfólió köti gúzsba a döntéshozók kezét az elszámoltatás pillanatában?
