Merer, az egyiptomi építőmester 4600 éve papiruszon vezette a Kheopsz-piramis építési naplóját

Merer ősi naplója hatalmas titokról rántja le a leplet.  A 21. század legnagyobb egyiptomi felfedezésének köszönhetően megfejtették az ókori hét csoda egyikének, a legnagyobb gízai piramis keletkezésének titkát.

Ilyen volt az Excel-tábla 4600 éve

A gízai piramis az ókori világ hét csodájának egyike. Hufu fáraó – vagy görög nevén Kheopsz – síremléke a Gízai-fennsíkon található, nagyjából 3 km-re Egyiptom fővárosától, Kairótól.

gizai piramis felfedezes
Egyiptom / Fotó: David Degner / Getty Reportage

Méreteit tekintve hatalmas: 147 méter magas és 230 méter hosszú minden oldala. 2,3 millió mészkő- és gránittömb alkotja, amelyeket többszáz kilométerről szállítottak az építkezés helyszínére. Merer naplójának megtalálása előtt számos titok övezte a piramis megépítését: hogyan tudták az ókori egyiptomiak ezt a rengeteg kőtömeget Gízába szállítani? Hogy tudtak ilyen monumentális épületet építeni?

Megtalálták a gyűrűt Jézus gyilkosának nevével / ContextUs

Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a gyűrűn szereplő feliratot – írja a The New York Times című lap internetes oldala.

A kérdésre megadta a választ egy 4600 éves papirusztekercs, amelyre egy Gízától 600 km-re található barlangban bukkantak. Ez a világ eddig ismert legrégebbi papirusztekercse, nagyjából egyidős a Stonehenge közelében nemrég felfedezett tárnákkal.

A papiruszra lejegyzett szöveg az egyik hivatalnok naplója volt, aki építésvezetőként vett részt a Kheopsz-piramis munkálataiban, tehát hiteles szemtanúként számolt be a napi történésekről.

A szöveget egy Merer nevű férfi írta, aki a „nemes Ankh-hafnak”, Kheopsz féltestvérének volt a beosztottja. Többek közt beszámol arról is, hogy az irányítása alá tartozó kétszáz munkás a turai és maasarai kőbányákhoz ment, amelyek Gízától keletre, a Suezi-öböl keleti partján fekszenek. Megrakták kővel a hajót, majd fordultak is vissza az építőanyaggal. Mivel ezt a fajta követ a piramis külső borításához használták, a napló valószínűleg Kheopsz életének utolsó évében keletkezhetett, i.e. 2560 körül.

Amit már Merer előtt is tudtunk: tengeri és csatornahajózás volt a piramisépítés egyik titka

A brit felfedező, John Gardner Wilkinson 1823-ban tett elsőként említést a Vörös-tenger keleti partjánál, Wadi al-Jarf környékén található barlangokról.

Newly Discovered Papyrus Could have Answers to Egypt’s Ancient Past

Papyrus discovered said to reveal secrets of the Great Pyramids Construction. Narrated by BuzWeaver: https://www.youtube.com/user/BuzWeaver

Két francia pilóta az ’50-es évek közepén szintén látta a mintegy harminc barlangot, de a pontos elhelyezkedésükre csak akkor derült fény, amikor Pierre Tallet francia egyiptológus meginterjúvolta egyikőjüket egy 2011-es ásatás során. A papirusztekercset két évvel később fedezte fel, amelyet Zahi Hawass egyiptomi régész a 21. század legnagyobb egyiptomi leletének nevezett.

Tallet felfedezése előtt úgy tudták, hogy az egyiptomiak nem hajóztak tengeren, de a Suezi-csatorna mentén és a Vörös-tengeren épített kikötők maradványai ezt az elgondolást megcáfolták.

Szintén Tallet fedezett fel ugyanis egy 182 méter hosszú, L-alakú mólót és több mint száz horgonyt. A régész úgy gondolja, hogy több kikötő is sorakozhatott ezen a szakaszon, ahova olyan áruk, nyersanyagok érkeztek, amire Egyiptomban szükség volt. A barlangokat feltehetően eredetileg a hajók tárolására építhették. Arra lehet következtetni, hogy a Vörös-tengertől nagyjából 60 km-re található Wadi al-Jarfot csak rövid ideig használták, amíg a piramis épült – valószínűleg elsősorban azért, hogy az építkezés alatt sínai rezet szállítsanak a kőtöréshez, ami az akkor ismert legkeményebb anyag volt.

https://www.youtube.com/watch?v=TMzouTzim0o

A nagy piramis második rejtélyét (kik építették?) Mark Lehner az 1980-as években válaszolta meg. Ő fedezte fel azt a települést, ahol 20 ezer embert is el tudtak szállásolni, alig pár méterre a piramis lábától.

Lehner is járt Wadi al-Jarfban és egyetért Tallet-vel a jelentőségével kapcsolatosan, írja a Big Think.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A léptéke, a kifejeződő becsvágy, a kidolgozottsága, a sziklákba vájt barlangok, a világos és rendezett hieroglifák, amelyek az ókori Excel-tábláknak feleltek meg, ez mind nagyon jellemző Kheopszra és a korai negyedik dinasztiára[/perfectpullquote]

– mondja Lehner. Ő is úgy véli, hogy a piramishoz használt köveket a Vörös-tenger partján található kikötőkből, Wadi al-Jarfból és Ayn Soukhnából csatornákon keresztül szállították a szárazföld belsejébe, a gizai építkezés helyszínére. Az ókori egyiptomiak a csatornaépítés mestereinek számítottak, amelyeket a nílusi öntözőrendszer kialakítása során fejlesztettek tökélyre.

The Diary of Merer: Is this Proof that Khufu Built the Great Pyramid of Egypt? | Ancient Architects

The Diary of Merer forms part of the oldest Papyri ever discovered in Egypt, known as the Wadi el-Jarf papyri. It dates back to 4,500 years ago, during the r…

Számos izgalmas régészeti felfedezésről számoltunk be mostanában. Magyar vonatkozású hír is volt II. Ferdinánd ezüstpénzeiről, de tudósítottunk a régészetet forradalmasító GPR-módszerről is.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból