A klórmeszes kézmosás bevezetése és a halálozási mutatók zuhanása
A bomlási szagok és a feltételezett szerves részecskék megsemmisítésére Semmelweis Ignác a klórmészoldatos kézmosási protokollt vezette be a bécsi klinikán. Előírta, hogy a boncteremből érkező orvosoknak és hallgatóknak alaposan, körömkefével kell átmosniuk a kezüket a lúgos oldatban, mielőtt a szülőszobába lépnének. A gyakorlat bevezetése rendkívül nehézkes volt: a klórmész agresszívan marta az orvosok bőrét, a művelet időigényes volt, és sokan értelmetlen zaklatásnak tekintették az új szabályzatot.
A szigorú ellenőrzés hatása azonban azonnali és drámai volt. A bécsi I. szülészeti klinikán a korábbi tíz-tizenöt százalékos halálozási ráta szinte hetek alatt egy-két százalék közé zuhant. Voltak olyan hónapok, amikor egyetlen anya sem vesztette életét gyermekágyi lázban az osztályon. Az eredmények magukért beszéltek, a számszerű bizonyítékok ellenére azonban a szakmai közösség döntő többsége nem volt felkészülve a tanulságok elfogadására.
Semmelweis nemcsak a kezek fertőtlenítését, hanem az orvosi műszerek tisztítását is szorgalmazta, mivel rájött, hogy a fertőzés egyik betegről a másikra is átvihető. Ezzel gyakorlatilag lefektette a modern aszepszis alapjait, még mielőtt a tudomány képes lett volna mikroszkóp alatt megmutatni a betegség valódi okozóit. A drasztikus statisztikai javulás ellenére a bécsi professzorok többsége nem elismeréssel, hanem személyes sértődéssel reagált.
