Molnár Áron nekiugrott Magyar Péternek: Hiába az NVVH, a Fidesz-ügyészek miatt börtön nélkül marad az elszámoltatás

A száz napos önkéntes hallgatási moratórium lejártával Molnár Áron nem köntörfalazott, és nyíltan a közösségi médiában szembesítette Magyar Péter miniszterelnököt a Tisza-kormány elszámoltatási politikájának korlátaival. A színész-aktivista reakciója a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki kinevezése körüli viharra érkezett, miután az Országgyűlés nem a Transparency International szakmai hátterével rendelkező Ligeti Miklóst, hanem Unger Anna Rózát választotta a hatóság élére. Molnár szerint a választók türelme elfogyott, és az elszámoltatási látszatintézkedések pontosan ott fognak megbicsaklani, ahol az elmúlt tizenhat évben minden érdemi vizsgálat. A Szeretlek Magyarország beszámolója szerint a vita hamar személyes és politikai adok-kapokká alakult a kormányfő és a kritikus hangok között.

Amíg nem függetlenítik a hatóságokat és a bíróságot a Fidesz-katonáktól, sem bíróság előtt, sem börtönben nem lesz egy felelős sem.

A miniszterelnök heves reakciója, amellyel többek között „állatorvosként” és „úgynevezett szakértőként” hivatkozott az adatigényléssel fellépő Hadházy Ákosra, csak tovább szította az elégedetlenséget a tiszás szavazókörökben. Molnár Áron a Facebook-posztjában világossá tette, hogy a probléma gyökere nem az eljárási határidők papíron történő lerövidítésében rejlik, hanem abban a tényben, hogy az ügyészségi és igazságszolgáltatási struktúrák élén továbbra is a Fideszhez hű szereplők állnak. Amíg Nagy Gábor Bálint távozása után korábbi helyettese, Lajtár István gyakorolja a legfőbb ügyészi jogköröket, addig Molnár szerint a vádemelések rendszerszinten akadnak el. A nyilvánosságban felhalmozott bizonyítékok ellenére sem az MNB-botrány, sem az „aranykonvoj”-ügy, sem Hankó Balázs felelőssége nem jut el a vádlottak padjáig.

Molnár Áron szerint a Fidesz-katonák lebontása nélkül zátonyra fut az NVVH működése

„Hiába hozzák létre az NVVH-t, ugyanúgy, ugyanott fognak elakadni az ügyek” – fogalmazott bejegyzésében Molnár Áron, közvetlenül Magyar Péterhez címezve a kérdést, hogy miniszterelnökként megteszi-e a szükséges lépéseket a folyamatok tisztázására. A színész-aktivista kifejtette, hogy nem a magabiztosság, hanem a társadalmi bizonytalanság szól belőle, amikor azt firtatja, ki védi meg az állampolgárokat egy olyan rendszerben, ahol a hatóságok vezetői pozícióit még mindig pártkatonák foglalják el. Molnár emlékeztetett rá, hogy a Hankó-ügyben hét gyanúsított volt előzetes letartóztatásban, a folyamat mégis megakadt a csúcson, ami pontosan megmutatja a jelenlegi igazságszolgáltatási háló rákfenéjét.

Magyar Péter a maga részéről az eljárási jogszabályok szigorítását és a nyomozó szervek megerősítését ígérte válaszul, ám Molnár Áron hangsúlyozta, hogy a bürokratikus határidők kozmetikázása mit sem ér a függetlenség hiányában. Molnár felidézte a miniszterelnök korábbi kommentjét is, amelyben a kormányfő kioktatóan felszólította őt a tájékozódásra. Az elszámoltatási vitában korábban a Contextus is megírta, miként csapott össze Molnár Áron és Magyar Péter az NVVH elnökének megválasztása kapcsán. A színész-aktivista álláspontja szerint azonban 6 évnyi várakozási idő nem elfogadható egy olyan országban, ahol az előző rendszer haszonélvezői szabadon élvezhetik a vagyont.

A TISZA-kormány döntése és a ruffizmus politikai csapdája

Az elnökválasztás körüli éles vitát Török Gábor politológus is elemzés alá vette, rámutatva, hogy az NVVH élére hozott döntés nem a jogi szakmaiságról, hanem egy tudatos politikai narratíva építéséről szól. Török szerint a TISZA-kormány a szakmai szempontokat képviselő Ligeti Miklós helyett azért választotta az elméleti-ideológiai megközelítést alkalmazó Unger Annát, mert a hatalomnak egy olyan névre volt szüksége, aki a nyilvánosság előtt a rendszer feudális jellegét tematizálja. A politológus úgy vélte, ez a lépés a Ruff Bálint-féle stratégiához illeszkedő „ruffizmus” erőteljes megjelenése, ami azonban komoly politikai kockázatot hordoz a közvetlen népi felhatalmazásra építő kormánypárt számára.

A kialakult politikai helyzetben Török Gábor arra figyelmeztetett, hogy „politikailag életveszélyes, amikor az ezerfejű cézár nagyon mást akar”, utalva arra a szavazói csalódottságra, amely a közösségi média felületein és a szerveződő demonstrációkon megnyilvánult. Az elkövetkező időszak legnagyobb tesztje így az lesz, hogy a Tisza-kormány képes-e átvinni a saját narratíváját, vagy a támogatói bázis szembefordul a kompromisszumos kinevezésekkel. A szeptember 1-jén felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak a Markó utcai épületben kellene elkezdenie az érdemi munkát, ám az igazságszolgáltatási lánc érintetlensége miatt a politikai elszámoltatás valódi hatékonysága továbbra is a magyar politika legégetőbb kérdése marad.