Az óceán hullámain, a szeméten utaznak
A 2011-es japán szökőár csaknem 16 ezer ember halálát okozta, épületeket, infrastruktúrákat döntött romba és a becslések szerint ötmillió tonna hulladékot söpört bele a tengerbe. Ennek egy részét, gyakran potyautasokkal együtt, egészen Hawaii, Alaszka és Kalifornia partjaiig sodorta a víz – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A Smithsonian Környezeti Kutatóközpont szakemberei 2017-ben 289 olyan japán tengeri fajt, köztük tengeri csigákat, tengeri rózsákat és rákféléket számoltak össze, amelyek távoli partokon bukkantak fel a cunamit követően.
A műanyaghulladékok felszínén utazva új területekre érkező idegen fajok kiszoríthatják természetes élőhelyeikről az őshonos fajokat, betegségeket hordozhatnak (a mikroalgák különösen nagy fenyegetést jelentenek), újabb terheket róva a már most a túlhalászat és a szennyezés sújtotta ökoszisztémákra.
A betolakodó fajok felborítják a teljes ökoszisztémát
David Barnes, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) ökológusa és a Cambridge-i Egyetem vendégelőadója szerint a jelenség növeli egyes fajok kipusztulásának kockázatát, miközben csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémák működő- és ellenállóképességét. A betolakodó fajok fenyegetést jelenthetnek az élelmiszerbiztonságra és az emberi jóllétre is.
A japán szökőár azt is megmutatta, hogy nagyon sok állat több mint hat évet, vagyis a korábban véltnél jóval hosszabb időt átvészelt az óceánon hánykolódva.
Mesterséges lúgosítással ellensúlyozni lehetne az óceánvíz savasodását
Az óceán szénelnyelő képességét is lehet növelni a tudósok szerint.
Kapcsolódó cikk
A tengeren zajló invázió egyik elsődleges útvonala a Szuezi-csatornán át vezet a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe. A kutatók szerint jelenleg 455 olyan tengeri betolakodó fajt tartanak számon a Földközi-tenger keleti részében, amelyről úgy vélik, hogy a csatornán át érkezett, döntően műanyaghulladékon „tutajozva”.
Ezeknek a betolakodó fajoknak egy része átterjedt a Földközi-tenger középső és nyugati részébe, gyakran ismét műanyagszemetet használva közlekedési eszközként. Az őshonos fajok számára kulcsfontosságú élőhelyek elfoglalása mellett ezeknek az élőlényeknek egy része mérges vagy mérgező és egyértelmű fenyegetést jelent az emberi egészségre is.
A szakemberek a Déli-óceánban is azonosítottak műanyaghulladékon érkező idegen fajokat, megcáfolva azt az elképzelést, hogy az antarktiszi hideg megálljt parancsol nekik.
A kutatók szerint a tengeri műanyaghulladékok mennyiségének elmúlt két évtizedben tapasztalt drasztikus megnövekedése miatt ma már több tízezer faj képes „bárhonnan bárhová eljutni, napok vagy évtizedek alatt”.
Az invazív és az őshonos fajok nem csak az óceánok és a tágabb környezet ökoszisztémáját borítják fel, a szárazföldön és a magashegységekben is ugyanolyan súlyos probléma.
A kutató figyelmeztet: Egyre „lustább” az óceánok vizének körforgása, azonnal cselekedni kellene
A jó hír, hogy a tudósok tudják, mit kellene tenni és hogy a Covid-19 alatt az emberek bebizonyították, hogy gyorsan tudnak reagálni a változásokra. Már csak a döntéshozók szándéka hiányzik.
