Tanulmány szerint mindössze 3% érintetlen természeti terület maradt a Földön

A tanulmány szerzője szerint az őshonos fajok visszatelepítésével vissza lehetne állítani az ökoszisztémák megborult egyensúlyát. 

Alig maradtak érintetlen élőhelyek  

A koronavírus-járvány nagyon negatív hatással volt a természetvédelemre. Vilmos herceg nemrég arra szólította fel a bankokat, hogy változtassanak hitelezési politikájukon, és minél több természetvédelmi projektet finanszírozzanak. 

Egy tanulmány szerint mindössze 3%-nyi érintetlen természeti táj maradt a Földön, ahol az őshonos állatok kiegyensúlyozottan és zavartalanul élhetnek, írja a The Guardian.

erintetlen termeszeti teruletek tanulmany
Erdőírtás a brazíliai esőerdőben az Amazonas mentén / Fotó: Florian Plaucheur/AFP/Getty Images

Ezek az emberi beavatkozástól mentes területek többnyire az Amazonas környékén és Kongó területén található esőerdők, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdei és tundrái, valamint a Szahara. Ausztráliában az invazív idegen fajok (macskák, rókák, kecskék) elterjedése miatt nem maradt érintetlennek mondható terület. 

A kutatók azt állítják, hogy az olyan őshonos fajok, mint az elefántok vagy a farkasok gondos visszatelepítésével akár 20%-ra is növelhető lehetne az ökológiai szempontból érintetlen területek aránya.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A korábbi, műholdképek alapján készült felmérések a bolygó felszínének 20-40%-ára tették az emberi beavatkozástól mentes területek nagyságát. Az új kutatás készítői szerint azonban az nem látható a műholdképeken, hogy az őshonos állatok már nem vagy csak nagyon kis számban élnek eredeti élőhelyükön, ami már nem elég ahhoz, hogy fenntartsák az eredeti ökoszisztémát. 

A 3%-ot úgy határozták meg a kutatók, hogy összevetették az emberi által elpusztított természeti területek és azoknak a területeknek a térképét, ahonnan eltűntek az őshonos állatfajok, és az ezeken kívül fennmaradó szűz területek adták ki a rendkívül alacsony arányt.

Néhány szakember szerint azonban ezzel a módszerrel jelentősen alulbecsülték az érintetlen területek arányát, többek között azért, mert nem vették figyelembe a klímaváltozás hatását, amely jelentősen befolyásolja az állatfajok előfordulását. 

Közismert tény, hogy a Földön előforduló fajok biológiai változatosságát veszély fenyegeti. A vadon élő populációk egyedszáma az oroszlánoktól a rovarokig folyamatosan csökken, mert a természetes élőhelyeik mezőgazdasági művelés alá kerülnek vagy beépítik. Néhány tudós úgy véli, hogy elkezdődött a hatodik kihalási hullám, aminek súlyos következményei lesznek az emberiség számára olyan létfontosságú szükségletek tekintetében is, mint az élelmiszer- és ivóvízellátás, valamint a tiszta levegő. 

Kritikusok szerint elsősorban a globális felmelegedés hatásaival kell számolni

Dr. Andrew Plumptre, a cambridge-i székhelyű Fő Biodiverzitási Területek Titkárságának munkatársa, aki a tanulmány szerzője is, rávilágított arra, hogy jelenleg azt is érintetlen területként tartjuk számon, ahol a vadászat, orvvadászat vagy az invazív fajok miatt eltűntek az őshonos állatfajok.

Az ENSZ ökoszisztéma visszatelepítési évtizedének programja elsősorban az elpusztított élőhelyekre koncentrál. De az eredeti fajok visszatelepítésével is helyreállíthatnák az érintetlen ökoszisztémát, és ezzel akár 20%-ra is felhozhatnánk arányukat, ha azokat a helyeket is figyelembe vennénk, ahol az ember jelenléte csak kis mértékben jellemző

– mondta dr. Plumptre a Yellowstone Nemzeti Park sikeres visszatelepítési programját hozva fel példaként, ahol farkasokat sikerült újra meghonosítani.

A tanulmány kritikusai szerint azonban, mint például Pierre Ibisch, az Eberswaldei Egyetem professzora, néhány őshonos faj visszatelepítése nem oldja meg az elkeserítő helyzetet. A tanulmány nem veszi figyelembe az éghajlatváltozás hatásait, amely alapjában befolyásolja a teljes ökoszisztémánkat. 

A Queenslandi Egyetem munkatársa, James Watson professzor szerint a tanulmány alábecsüli az ökoszisztémával foglalkozó szakemberek tevékenységét, és pontatlan térképekre alapoz, így csak egy hasraütésszerű eredmény lehet a 3%. 

Plumptre elismerte, hogy valóban elnagyolt térképeket használt, és a 3% egy durva becslés. De mivel pontosabb térképek nem álltak rendelkezésre, ezekből tudott kiindulni. Amíg nem állnak rendelkezésre részletesebb adatok, a szakértőknek az egyes régiókkal kell foglalkozniuk, ahol a részletesebb adatok alapján helyi szinten meg lehet határozni, mely területek maradtak érintetlenek.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból