Fontos problémák ábrázolása színes, naiv falfestményekkel
A 22 éves Mohammed Nur egyike annak a 740 ezer etnikai menekültnek, akik 2017-ben a muszlim vallású rohingya népcsoport elleni mianmari népirtás elől a szomszédos Bangladesbe menekültek.
Mindannyian súlyos traumákat éltek át, amikor a buddhista vallású többségi népirtók felgyújtották falvaikat. Látták szeretteiket megégni, meghalni, végig kellett nézniük, ahogy családtagjaikat megkínozták, megerőszakolták. Nur azóta a világ legnagyobb menekülttáborában él feleségével, ahol a művészetterápia segítségével gyógyulnak.
Mianmarban a rohingyák számára számos egyéb tiltás mellett elérhetetlen a művészeti képzés és egyetemi oktatás. Rendkívül magas az iskolázatlanok aránya, főleg vidéken és a nők között, írja a The New York Times. Nur hazájában csak szalvétákra és hulladék anyagokra rajzolgatással élhette ki kreatív ambícióit.
Menekültekkel a fedélzetén került bajba az utcai művész, Banksy hajója
Embertelen körülmények között hánykolódtak a vízen a szerencsétlenül járt menekültek.
Kapcsolódó cikk
A kutupalongi tábor rozzant viskóinak, latrináinak, az orvosi rendelők várótermeinek falára, de még a domboldalakon a monszunkor lezúduló sártömeget felfogó szerkezetekre is színes, életigenlő – és olykor életmentő – rajzok kerültek. A témák között a menekülttáborokban különösen fontos koronavírus-edukációtól az általános higiéniai ismereteken át a csecsemőgondozás, a családon belüli erőszak, gyermekházasságok és a nemek közötti egyenlőség dominálnak.
A művészet a lélek tápláléka. A rajzainkkal hangot adhatunk a világunkról
– mondta Nur.
A kezdeményezést a New York-i székhelyű, művészeti képzéssel foglalkozó Artolution civil szervezet indította el, akik a világ minden válságsújtotta övezetében jelen vannak. 1 millió dolláros költségvetésük mellett, amelyből a menekültekből kiképzett művészeti oktatók számára teljes fizetést tudnak adni, szakmailag többek közt olyan világszervezetekkel is együttműködnek, mint a WHO, az UNICEF, az ENSZ Menekültügyi Szervezete vagy a Vörös Kereszt.
A szervezet vezetője a 31 éves Max Frieder képzőművész-oktató, aki művészeti diplomája után a Columbia Egyetem tanárképző karán doktorált. Kompozíciót, színélméletet és népi művészeti ábrázolást tanít a menekülteknek, akik majd távollétében továbbadhatják a tudásukat társaiknak. Frieder arra biztatja őket, hogy a rohingyák gazdag kultúráját bátran jelenítsék meg a falfestményeiken.
Falfestés, zene és tánc oldja a rohingyák traumáit
„A művészetnek és a kultúrának a humanitárius segítségnyújtás egyik legfontosabb részévé kell válnia. De azt a menekültek határozzák meg, hogy mi szerepel a képeken és a történetekben” – nyilatkozta Frieder, aki korábban már többek közt dél-szudáni menekültekkel is végzett hasonló tevékenységet Ugandában.
A menekültek részére az átélt borzalmak megörökítése traumaoldó hatást fejthet ki. A WHO tavaly közzétett tanulmányban igazolta, mennyire fontos a művészet szerepe a mentális és fizikai egészség megőrzésében. A világon is egyre elfogadottabbá válik a művészetek bevonása a közegészségügyi vészhelyzetekben – ennek egyik példája, amikor libériai zenészek informatív rádióslágereket írtak az ebolajárvány terjedéséről.
Nem nyugati ízlés szerinti művészeti alkotások létrehozása lebeg a szemünk előtt. A falfestőink ösztönösen ábrázolják a rohingya textilek és egyéb kézműves alkotások motívumait, a hennázásban, fafaragásban és hímzésben használt figurákat. Azt, hogy éppen milyen témáról akarnak rajzolni, azt egymással és a közösséggel eldöntik
– hangsúlyozta Frieder.
A képzőművészet mellett zenével és tánccal is kiegészítik a terápiát. Frieder meditációs dobolást tart a gyerekeknek, két menekült táborlakó pedig a korábbi életében elsajátított zene- és tánctudását kamatoztatja.
A művészetterápia azonban nem csodaszer. A mianmari katonai puccs híre a menekülttáborokban eloszlatta kis reményüket is, hogy nemsokára hazatérhetnek. Az elkeseredettség lett úrrá a táborlakókon.
A balukhali menekülttáborban az egyik falfestményen egy nagy hal szájából apró halacskák távoznak a tengerbe. A nagy hal jelképezi a rohingyákat, a sok kis hal pedig a szenvedéseiket.
Ferenc pápa szobrot avatott a menekültek tiszteletére a Vatikánban
Ferenc pápa felavatta a Angels Unaware szobrot a Szent Péter-bazilika előtt
