Másként viszonyulnak a politikához a volt NDK területén, mint Németország nyugati részén

Tovább folytatódott az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területének felzárkózása Németország nyugati részéhez, de a politikai rendszerhez fűződő viszonyban a keletnémet állampárt bukása után több mint három évtizeddel is jelentős kelet-nyugati különbségek mutatkoznak – állapította a német kormány az egységfolyamat alakulásáról szóló új jelentésében, amelyet szerdán mutattak be.

Eltérő politikai hozzáállás tapasztalható a régi NDK és NSZK területén élő németek között

A jelentés szerint a viszonyulás a politikához „azon kevés megmaradt területek egyike, amelyen még mindig jellegzetes különbségek mutatkoznak” az újraegyesített Németország keleti és nyugati része között. A volt NDK területén élőkre a nyugati tartományok lakosságával összehasonlítva „szkeptikusabb, távolságtartóbb és egyben kritikusabb alapállás” jellemző – áll a jelentésben.

Rámutattak, hogy az úgynevezett régi – nyugati – tartományokban a választók jóval erősebben kötődnek a pártrendszer évtizedek óta működő szereplőihez, vagyis a CDU/CSU jobbközép pártszövetséghez, a szociáldemokratákhoz (SPD), a liberálisokhoz (FDP) és a Zöldekhez, mint az új tartományokban, azaz a volt NDK területén. Ugyanakkor a volt NDK területén fekvő tartományokban jóval nagyobb a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) választóinak tábora, mint az ország nyugati részén.

Marco Wanderwitz, az új tartományok ügyeiért felelős kormánymegbízott a jelentés berlini bemutatóján arra az újságírói felvetésre, hogy az AfD-re sokan nem meggyőződésből, hanem a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerrel szembeni kritika jeleként, tiltakozásból szavaznak, kijelentette: „az új tartományokban a jobboldali radikális AfD választóinak nem kis része nem annak ellenére szavaz erre a pártra, hogy jobboldali radikális, hanem éppen azért, mert jobboldali radikális”.

A CDU-s politikus hozzátette: nem kell jobboldali radikális pártra szavaznia, aki a tiltakozást kívánja kifejezni szavazatával, mert „a demokratikus spektrumban is van elég választék”. A kormánymegbízott mindezzel kapcsolatban egy másik, német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában aláhúzta, hogy meg kell nyerni az embereket „a demokrácia és a jogállamiság” ügyének, mert tarthatatlan, hogy „minden keletnémet tartományi választáson rettegve várjuk, hogy hány százalékot szereznek a szélsőséges erők”.

A volt NDK társadalmilag és gazdaságilag nagyjából felzárkózott a nyugatnémet területhez

A Jelentés a német egység állásáról 2021 című tanulmányban kimutatták, hogy a volt NDK területe gazdaságilag egyre inkább felzárkózik a nyugati tartományokhoz. Ezt jelzi a többi között, hogy az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a vizsgált évben, 2020-ban keleten – az egykori Nyugat-Berlinnel együtt – a nyugati tartományokban regisztrált szint 82,8 százalékát tette ki, ami 8,6 százalékpontos emelkedés a tíz évvel korábban, 2010-ben mért 74,2 százalékhoz képest.

Marco Wanderwitz a jelentés bemutatóján kiemelte, hogy a társadalmi, gazdasági élet legtöbb területét tekintve már nem is igen indokolt megkülönböztetni a volt NDK és volt Nyugat-Németország területét. Az ugyan igaz, hogy a legkevésbé fejlett térségek többsége továbbra is keleten fekszik, de bőven vannak az össznémet átlagnál fejlettebb régiók is, az ország előtt álló kihívásokkal pedig az ugyanúgy meg kell birkózni keleten, mint nyugaton. Az ilyen közös kihívások közé tartozik például a klímaváltozás, a demográfiai átalakulás és a migráció – fejtette ki a kormánymegbízott.

Az NDK 1990. október 3-án szűnt meg. A keletnémet területek csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz, és ezzel csaknem fél évszázados megosztottság után helyreállt a német egység. A hat keleti tartományban nagyjából 16 millióan, a tíz nyugati tartományban 67 millióan élnek.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból