A minisztériumi bizottság vizsgálata, amely kizárta a csalást

1904-ben a Német Oktatási Minisztérium hivatalos vizsgálatot rendelt el a jelenség tisztázására. A felkért szakértői gárda, a úgynevezett Hans-bizottság tizenhárom elismert tagból állt: helyet kapott benne Carl Stumpf, a Berlini Egyetem Pszichológiai Intézetének igazgatója, állatidomárok, állatorvosok, katonatisztek és oktatási szakemberek is. A bizottság feladata az volt, hogy minden kétséget kizáróan megállapítsa, alkalmaz-e Wilhelm von Osten szándékos jelzésrendszert vagy cselt. További kapcsolódó háttéranyagok a Miért? rovatban olvashatók.

A bizottság tagjai hosszas megfigyelésnek vetették alá a lovat és a gazdáját. Saját maguk is tettek fel kérdéseket Hansnak úgy, hogy a tulajdonos a közelben sem volt. A ló ekkor is pontos válaszokat adott, így a bizottság hivatalos nyilatkozatban rögzítette: nem történt tudatos csalás, és semmiféle titkos szemfényvesztő trükk nem áll a háttérben. A válasz azonban még hiányzott arra, miként képes egy állat elméleti műveleteket végezni.

A hivatalos elismerés után az ügy még nagyobb tudományos rejtéllyé vált. A döntés után Stumpf egyik fiatal munkatársa, Oskar Pfungst kísérleti pszichológus vállalkozott arra, hogy szigorú módszertani tesztekkel derítse ki az igazságot. A fiatal pszichológus olyan rendszert épített ki, amelyben a ló képességei pillanatok alatt kártyavárként omlottak össze.