A V-Híd sikere megmutatja, mit kellene jelentenie a NER-telenítésnek
Radnai Facebook-bejegyzésének közvetlen előzménye a V-Híd újabb közbeszerzési sikere volt. A hír azért keltett feltűnést, mert a választási kampány elszámoltatási ígéretei után sokan gyors és látványos szakítást vártak a korábbi állami beszállítókkal. A kormány eddigi lépései közé tartoznak ugyanakkor konkrét jogi eljárások is: a Kaminski Fanny cégének 4,2 milliárd forintos szerződése miatt tett feljelentés például már nem politikai minősítés, hanem hatósági útra terelt ügy.
Radnai ezt a különbséget azzal fogalmazta meg, hogy „a NER-telenítés nem lehet bosszúhadjárat”. Szerinte ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk tanárra, munkásra és politikusra, a gyanús ügyeket pedig bizonyítékokra épülő eljárásokban kell kivizsgálni. Ebből az következik, hogy egy vállalkozás korábbi politikai kapcsolata önmagában nem lehet kizárási ok; a közbeszerzés tisztaságát az ajánlatok, a verseny és az összeférhetetlenségi szabályok alapján kell megítélni.
A probléma éppen az ellenőrizhetőség. A V-Híd 2020 és 2024 között az Integritás Hatóság összesítése szerint 534 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert, ezért egy újabb győzelemnél nem elég annyit közölni, hogy az eljárás szabályos volt. A versenytársak száma, az ajánlati árak, az értékelési szempontok és az esetleges alvállalkozói kapcsolatok mutathatják meg, történt-e valódi piaci fordulat.
Radnai Márk felsorolása még állítás, az új hivatal eredménye lesz a mérce
Az intézményi folytatást a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény teremti meg. A jogszabály szerint a hivatal feladata a közvagyonnal kapcsolatos jogellenes gazdálkodás feltárása, valamint a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése. Radnai azt írta, hogy a szervezet tényleges működése várhatóan ősz elején indul; ez tehát egyelőre közölt menetrend, nem lezárt eredmény.
Kapcsolódó cikk
A politikus a 24.hu által ismertetett bejegyzésében több mint 300 milliárd forint visszakövetelését említette a zuglói irodakomplexumnál, továbbá az autópálya-, hulladék-, dohány- és kaszinókoncessziók, a 4iG állami megrendelése és egy 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződés vizsgálatáról írt. Feljelentésről, szerződésbontásról vagy felülvizsgálatról beszélt, ezek azonban nem azonosak jogerős felelősségmegállapítással vagy visszaszerzett vagyonnal.
Ha szabályosan, tisztességes versenyben ők adják a megfelelő ajánlatot, politikai alapon nem lehet őket kizárni.
Radnai Márk Facebook-bejegyzése.
A Transparency International Magyarország már a hivatal törvénytervezeténél jelezte, hogy a polgári jogi vagyonvisszaszerzés eszközei, a jogorvoslatok, a közbeszerzési adatok nyilvánossága és a bejelentők védelme további garanciákat igényel. Radnai másik kulcsmondata szerint „ha szabályosan, tisztességes versenyben ők adják a megfelelő ajánlatot, politikai alapon nem lehet őket kizárni”. Ennek első mérhető próbája a V-Híd mostani eljárásának teljes dokumentációja, az ősszel induló hivatalé pedig az lesz, hány vizsgálat jut el bíróságig, és mekkora vagyon kerül ténylegesen vissza az államhoz.
