Az élelmiszeripar egyik jelentős mérföldköve
Az amerikai Eat Just cég mesterséges módon előállított csirkefalatkái lettek az első olyan mesterséges módon, élőállatok leölése nélkül előállított húskészítmények, amelyek emberi fogyasztását engedélyezték, írja a The Guardian. A szingapúri élelmiszerhatóság döntése mérföldkőnek számít az élelmiszeripar fejlődésében. Ez az engedély ugyanis utat nyit ahhoz, hogy a jövőben állatok megölése nélkül további cégek is széles körben előállíthassanak húsipari termékeket.
Már jelenleg is több tucat cég dolgozik azon, hogy mesterségesen állítson elő csirke-, marha- és sertéshúst a túlnépesedett bolygó ellátását, a klímakatasztrófát és a hormonmentes, tiszta húskészítményeket szem előtt tartva.
Az Eat Just csirkehúsa 1200 literes bioreaktorban készült. A sejtbankokból (például élő állatok biopsziája révén) származó sejteket növényi alapú tápoldattal kezelik, ehhez még szarvasmarha-embriókból kinyert vérsavót adnak. A jövőben az a cél, hogy kizárólag növényi eredetű anyagokkal dolgozzanak. A kis mennyiségű termelés miatt az eljárás még fajlagosan jóval drágább, mint a hagyományos, nagyüzemi csirkehús előállítási költsége, de a mennyiség növelésével az egységnyi költségek is csökkenni fognak.
Megnyílt a világ első vegán hentesboltja Londonban
A november 1-én, a vegán világnapon nyílt bolt úgy néz ki, mint bármelyik más hentesüzlet.
Kapcsolódó cikk
Már számos tanulmány igazolta, hogy a fejlett országokban az emberek az egészségesnél sokkal több húst fogyasztanak, ráadásul a húsipar környezetterhelése a bolygó számára sem fenntartható. A kutatások szerint az egyéni húsfogyasztás csökkentésével tehetünk a legtöbbet a klímakatasztrófa megelőzéséért – ahogyan a Dalai Lama is teszi.
Előnyök és kihívások
A mesterséges húst készítő vállalatok úgy látják, hogy ez a fajta húspótló lehet az, amely meggyőzi a megrögzött húsfogyasztókat arról, hogy ideje fenntarthatóbb megoldással élni. A vegán diéta vagy az alga nem való mindenkinek, a vegetáriánus helyettesítő termékek pedig gyakran nem adják vissza az igazi húsok állagát és ízét. A laborkörülmények között előállított húsoknál nem áll fenn bakteriális fertőzés, nem kezelik antibiotikumokkal és hormonokkal, ahogyan a haszonállatokat. A nagyüzemi termelés beindulásával a technológiának már jóval alacsonyabb lesz a környezetterhelése és vízfelhasználása, mint a hagyományos ipari állattenyésztésnek.
Josh Tetrick, az Eat Just munkatársa szerint az egyik legnagyobb kihívás a fogyasztók a mesterséges hússal szembeni ellenérzéseinek eloszlatása lesz. Valamint minden egyes országban, ahol forgalmazni szeretnék a termékeiket, meg kell kapniuk a szükséges engedélyeket.
Az AT Kearney tanácsadócég szerint 2040-ben az elfogyasztott húsok nagyobb részéhez már nem kell állatokat elpusztítani. Az, hogy Szingapúrban 2020-ban elkezdődött a mesterséges húsok éttermi árusítása, további fejlett országokban is felgyorsíthatja a folyamatokat. Az egyesült államokbeli Good Food Institute úgy véli, hogy a jövő élelmiszeriparáért folyó „űrverseny” megkezdődött. Ugyanakkor állítják, nem valószínű, hogy a „termesztett” hús néhány éven belül teljesen megszokottá válik, csak miután az előállítás költsége alacsonyabb lesz, mint a hagyományos húsoké.
A férfiak a kulturális elvárások miatt szégyenkeznek, ha vega kaját rendelnek
A kulturális elvárások miatt hajlamosak vagyunk “hentesekként” vagy “barbecue-zabálókként” látni a férfiakat. Akik sokszor inkább nem mernek vega kaját rendelni, mert félnek a megszégyenüléstől.
Kapcsolódó cikk
Hsin Huang, a világ húsipari vállalalatait képviselő szervezet, a Nemzetközi Húsipari Titkárság főtitkára egyetértett abban, hogy jelentős mérföldkő a mesterséges hús értékesítése, és érdekes lesz a két szegmens piaci versenye. Hozzátette azonban, hogy világszerte jelenleg egymilliárd szegény ember megélhetését jelenti az állattenyésztés.
